Csodát várnak a Kremlben

Újabb irányváltásra számítanak az orosz jegybanknál, ahol új alelnök felel mostantól a monetáris politikáért. Dmitrij Tulint azt követően nevezték ki, hogy távoznia kellett Kszénia Judajevának. A vezetőt korábban élesen bírálta Vlagyimir Putyin: az orosz államfő szerint nem megfelelően kezelte a rubelválságot.

Judajeva békésebb vízekre evezhet: mostantól az előrejelzések és a stratégia kialakításáért felel. Az 58 évesen veterán jegybankárnak számító Tulinra testált feladat pedig egyáltalán nem hálás, az orosz deviza ugyanis az 1998-as válság óta a legrosszabb eredményeket produkálja. Tavaly 33 rubelről 60,51 rubelre nőtt a dollár ára – december közepén a 80-at meghaladó árra is volt példa –, de 2014 vége óta is 6 százalékkal romlott az árfolyam. A piac mindenesetre pozitívan fogadta a vezetőcserét: a rubel kis mértékben erősödött csütörtökön, egy dollárért 64,5 rubelt kértek – igaz, a rubel később, az olajárak újabb csökkenésének a hírére újra kis eséssel reagált.

A kérdés most az, milyen stratégiával igyekszik tartósan visszafordítani Tulin segítségével az orosz jegybank az árfolyam csökkenését. A kamatemelés kártyáját már kijátszotta a testület – Alekszej Uljakajev gazdasági miniszter a napokban a Bloombergnek nyilatkozva úgy ítélte, hiába volt határozott a 10,5-ről 17 százalékra történő növelés, elkéstek vele. Putyin elnök kritizálta a sorozatos intervenciókat is: az orosz jegybank összesen 88 milliárd dollárnak megfelelő összeget költött az árfolyam stabilizálására, ezzel azonban csak azt érték el, hogy jelentősen csökkent a devizatartalék, a rubel esését nem sikerült lassítani. Oroszország arany- és devizatartaléka december közepén először esett 400 milliárd dollár alá 2009 közepe óta.

Az idei kilátások sem túl jók: a jegybank tavaly hatvan dollár alatti olajár esetén már recesszióval számolt, a jelenlegi, 45 dollár körüli hordónkénti árszint esetén 4–5 százalékos visszaesést sem tartanak kizártnak. A Kreml szerint az áresés és a rubel leértékelődése együttesen kioltják egymás negatív hatását, kérdés persze, hogy a további igen komoly rizikófaktor, az ukrajnai konfliktus és az emiatt bevezetett szankciók meddig és milyen mértékben rontják az orosz gazdaság esélyeit, így a rubel piaci értékét.

Az orosz gazdaságra nehezedő nyomás enyhülhet, ha nő az olaj ára, ha azonban ötven dollár alatt marad, nehéz lesz fenntartani a befektetésre ajánlott szintet – közölte a Fitch egyik vezető elemzője. A világ egyik legnagyobb hitelminősítőjénél jelenleg egy szinttel a bóvli felett, BBB- szinten áll az orosz államadósság, negatív kilátással. A Standard & Poor’snál a bóvliba vágás hamarosan megtörténhet: a hitelminősítő decemberben helyezte negatív kilátás alá az orosz államadósságot, és már a moszkvai vezetés is valószínűnek tartja a leminősítést. Uljakajev szerdai nyilatkozatában már be is árazta a bóvlit: a miniszter szerint ez 20–30 milliárd dolláros veszteséget okozhat az országnak.

Az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján összeállított sorrend szerint Oroszországot a piac jelenleg kockázatosabb államadósnak tartja, mint El Salvadort, Libanont, Irakot és Nigériát.

Az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján összeállított sorrend szerint Oroszországot a piac jelenleg kockázatosabb államadósnak tartja, mint El Salvadort, Libanont, Irakot és Nigériát. -->