Magyar gazdaság

Kupa Mihály: életveszélyes, amit az állam és az MNB csinál

A Világgazdaság konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén volt gazdasági és pénzügyminiszterek beszélgettek az idei gazdasági kilátásokról. Egyszintű bankrendszer vár Magyarországra, és nem lesz felzárkózás sem?

Azt hallottuk Varga Mihálytól, hogy létezik magyar modell, működik, de működhetne jobban, ezzel egyetértek – mondta Bod Péter Ákos, volt miniszter és jegybankelnök. Régiós összehasonlításban a magyar növekedés gyenge, és nem érte el a válság előtti szintet. A lengyelek 20 százalékkal feljebb vannak, mint a válság előtt, Magyarországon azonban 2006 után nincs növekedés – fejtette ki Bod Péter Ákos, aki szerint és egy évtized telik el úgy, hogy nincs igazán növekedés.

A kormányhirdetések azt sugallják, hogy ha valami működik, akkor a kormány jól csinálta a dolgát. Bod Péter Ákos kiemelte, nem a kormány tevékenysége miatt működnek a dolgok, hanem annak ellenére.

„Nekem nem tetszik annyira az újraiparosítás” – mondta a korábbi miniszter. Nem bánom, hogyha valaki szóba hozza az újraiparosítást, de akkor modern értelembe tegye, mert most „tudás alapú társadalomban élünk”, nem „kerék alapú társadalomban”. Nem az a modern ipar, mi pöfög és zörög – tette hozzá. Szerinte nagy vagyoni átrendeződést készít elő a kormányzat, de óriási kételyek vannak ennek kapcsán. Ha az állami tulajdon megnő olyan kockázatos ágazatokban, mint a pénzügyi szektor vagy a szolgáltatási ellátórendszerek, abból baj lehet. A gazdaságtörténészek meg fogják írni, hogy ez hiba volt, és tankönyvi példa lesz.

Kupa Mihály volt pénzügyminiszter szerint a nyugati megfigyelők már most aggódnak amiatt, hogy az állam bevásárol egyes szektorokba, amik miatt majd megszorítások kellenek, és a költségvetésbe még idén újabb forrásokat kell bevonni.

Varga Mihály azt mondta, nem kell újabb bankvásárlás, mert megvan az 50 százalék, ezzel szemben MNB tisztviselői Bécsben és mindenhol máshol azt mondják, hogy nem állunk meg a vásárlásokkal – emelte ki Kupa Mihály.

„Én végig élveztem azt a rohadt egyszintű bankrendszert, ami ma megint kezd kialakulni” – mondta Kupa Mihály, aki azt vetítette előre, hogy  a kereskedelmi bankokat majd az MNB viszi. „Ez egy életveszélyes mozzanat”, aminek negatív következményei lesznek a jövőben – vélekedett. Varga Mihály ugyanakkor előadásában közölte: nem akarja hosszabb ideig megtartani a vásárolt bankokat az állam.

Kupa hangsúlyozta: a régiós országok lehagytak bennünket. A szlovákok lehagytak, a horvátok sok mutatóban azonos szinten vannak, a románok jönnek a nyakunkra – fejtette ki. Lemaradunk, aminek egy pozitív oldala van, mégpedig az, hogy mindegyik ország jobban fejlődik nálunk és ez nagy piacokat biztosít nekünk – ironizált a volt miniszter, aki hozzátette: nem kell keletre, messzire menni a piacokért.

Szerinte az nem adórendszer, ami most van, hanem egy „katyvasz”. Olyan elvekkel és érvekkel alakították ki, amelyek nem világosak. „Honnan tudja a kormány, hogy mi a túlzott profit?” – kérdezte a volt miniszter. Az igazságos profit az, amelyet a piacon el lehet érni. Ha pedig nem tiszta a verseny, azt nem a kormánynak kell szabályoznia adókkal vagy más eszközökkel, hanem a versenyhivatalnak – fejtette ki Kupa, aki azonban már nem hisz a versenyhivatal függetlenségében sem.

Sokkal fontosabbak a belső bizonytalanságok, mint a külföldi kockázatok – vélekedett, kiemelve azt, hogy uniós források nélkül „megdöglenénk”, amit Szájer József is elismer.

Szerinte a forint leértékelődése beleillik abba a gazdaságpolitikai stratégiába, hogy mi legyünk a legolcsóbbak.

Csillag István korábbi gazdasági miniszter szerint a tavalyi év egy csúcsra járatott, rendkívüli esztendő volt. Sok fundamentum jó képet mutat: ez olyan, mint amikor a halottba a belerúgnak, és van egy izomreflex. Nagy stimulus az uniós források gyorsuló lehívása, valamint a reálbér-emelkedés, amit a rezsicsökkentés és a nyugdíjemelés váltott ki. Tavaly hosszú idő után nem csökkent a hitelezés, ebben a jegybank növekedési hitelprogramja segített. Csillag István szerint az endogén növekedéselmélet szerint ahol nem a törvény ereje, hanem az erő törvénye az úr, ott jogbizonytalanság van. „Versenyhivatal van, verseny nincs, monopóliumépítések láthatóak” – fejtette ki. A trafikmutyi mögött nem a mutyi a lényeg, hanem egy állami monopólium kiépítése, a tulajdon és a jogfosztás.

Ma sokkal több adó van, mint 2010-ben volt, pedig Matolcsy György akkori gazdasági miniszter csökkentést ígért. Nem is egyformán terhelik a különböző szektorokat az adók és a szektorokon belül a szereplőket – mondta Csillag. Csak abban bízhatnak a cégek, hogy oda tudnak sündörögni a döntéshozókhoz, hogy nekik is kedvezzen az adórendszer. Az uniós fejlesztési forrásoknál még inkább ez a helyzet.

Csillag kiemelte, hogy nincs még egy olyan ország, ahol a válság óta a legrosszabbul élők jövedelme annyival csökkent volt, mint Magyarországon, miközben a legmagasabb jövedelműek pénze ennyivel nőtt volna.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek