Marasztalják a görögöket

Az volt a cél, hogy stabilizáljuk az eurózónát, összes tagjával együtt, Görögországot is beleértve. Ebben nincs változás, remélem ezt világossá tettem – közölte hétfői sajtótájékoztatóján a német kancellár szóvivője, Steffen Seibert. A hivatalos megszólalásra azután került sor, hogy előtte a sajtóban üzengettek névvel és név nélkül megszólaló német kormányzati szereplők Görögország eurózónatagságával kapcsolatban. Egy a Der Spiegel honlapjára szombaton kikerülő értesülés úgy szólt, hogy Angela Merkel és pénzügyminisztere, Wolfgang Schauble szerint már kezelhető volna a “grexit”, azaz a görögök távozása; vasárnap már hiába idézték a kancellárhelyettes Sigmar Gabriel ezzel ellentétes szavait a Hannoverische Allgemeine Zeitungból, hétfőre virradóra 1,18605-ig esett az euró/dollár.

A 2006 márciusa óta nem látott mélységből aztán kissé feljebb kapaszkodott az árfolyam, de arról nincs szó, hogy megnyugodtak volna a piacok. A január 25-re kitűzött előrehozott görög parlamenti választások előtt a közös pénzt vélhetőleg továbbra is a szócsaták rángatják majd, beleértve a Görögországon belülieket is. A távozó miniszterelnök, Antonisz Szamarasz, a jobbközép Új Demokrácia párt vezetője újév utáni megnyilatkozásaiban azt hangoztatta, hogy ha a radikális baloldali Sziriza nyer, akkor Görögországra államcsőd vár, és el kell hagynia az eurózónát. A Szirizát vezető Alekszisz Ciprasz korábban maga hirdette, hogy Athénnek vissza kell térnie a drachmához – erről ma már nem beszél, de egy január 3-i beszéde szerint az „értelmetlen és katasztrofális” szigorítások befejezéséről, illetve adósság-átrendezési követeléséről nem tesz le. A görög államadósság nominális értékének zömét le kell írni – idézte Ciprasz szavait a Bloomberg – , ugyanúgy, ahogy ez Németország esetében történt 1953-ban.

A görög államadósság jelenleg mintegy 330 milliárd euró, ami a GDP 175 százalékának felel meg; az állampapírok után átlag 2,4 százalékos kamatot fizetnek, kevesebbet, mint a német kötvények átlag 2,7 százalékos kamata – hívta fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német napilap szerint ennek az a magyarázata, hogy Athén mögött ott állnak a nemzetközi donorok, vagyis a 240 milliárd eurós mentőcsomagot összerakó Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap. Az adósság jó része benne van különféle származékos termékekben – figyelmeztettek korábban is elemzők – , így bármilyen nem egyeztetett adósság-átütemezési vagy -leírási kísérlet azonnal megviselné azokat is, emellett megrendítené a fizetésképtelenség elleni biztosítások (CDS) piacát. Mindez szakértők szerint akkora csapást mérne az euróra, amit az egész globális pénzügyi rendszer megérezne – nem véletlenül hasonlítgatták már többen is a Lehman Brothers bedőléséhez a feltételezett görög összeomlást. Ráadásul lassan öngerjesztő folyamatot kezd beindítani az, hogy a csőd vagy a kilépés esélye egyáltalán újból felmerült: előzetes becslés szerint decemberben a görög bankok betétállománya nettó 3 milliárd euróval apadt novemberhez képest, amikor viszont a jegybank hivatalos adatai szerint alig 222 millió eurónyi csökkenéssel érték el a hó végi 164,3 milliárdos állományt.

Három kívánság

A görögök azt szeretnék, ha a Sziriza vezetésével felálló kormány élére a mai miniszterelnök, Antonisz Szamarasz kerülne és a fizetésüket továbbra is euróban kapnák – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból. A december 29-30-án – vagyis az előrehozott választás bejelentése után – , az Elefterosz Tiposz napilap megbízásából elvégzett felmérés szerint a Sziriza támogatottsága 30,4 százalék, a most regnáló Új Demokráciáé 27,3 százalék. Ez utóbbi vezetője viszont 41 százalékos támogatottságot élvez, míg a Sziriza élén álló Alekszisz Ciprasz csak 33,4 százalékot mondhat magáénak. Az euró népszerűsége pedig elsöprő: a megkérdezettek 74,2 százaléka véli úgy, hogy bármi áron meg kell tartani.