A nagy jegybankok laza politikája támogatja a forintot

árfolyam Utoljára tavaly június első felében volt olyan erős a forint, mint tegnap. Az euróért mindössze 302,5 forintot kértek a devizapiacon este, amire a reggeli 304-es szintről erősödött a deviza. A forint január közepén 327-es kurzus közelében új történelmi mélypontra zuhant az euróval szemben, miután a svájci jegybank devizapiaci pánikot okozott az 1,20-as euró/frank küszöb váratlan eltörlésével. Azóta viszont 7,5 százalékot erősödött a forint, ez jó teljesítmény a feltörekvő piacok között.

A forintot nagymértékben támogatta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) január végén havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programról döntött, ami miatt folytatódott az euró mélyrepülése. A monetáris élénkítés a viszonylag magasabb kamatozású, kockázatosabb eszközök felé terelte a befektetőket, ebből sokat profitált a forint. A hazai deviza annak ellenére erősödik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan márciusban folytatja a tavaly nyáron megszakított kamatcsökkentési ciklusát. A lényeg azonban az, hogy az inflációs pálya egyre mélyebben húzódik, így a reálkamat nőtt.

A görög válság és az orosz–ukrán konfliktus ugyan kockázatot jelent, mégsem ez a meghatározó. Ennél fontosabb, hogy a Fed még egy ideig kivár a kamat emelésével, ami szintén a forint malmára hajtja a vizet. Ráadásul a javuló hazai fundamentumok – vártnál nagyobb növekedés, a fizetési mérleg többlete, az alacsony deficit – is a forint mellett szólnak. Politikailag azonban egyre kényelmetlenebb az erős árfolyam, hiszen a devizahiteleket 309 forintos euróárfolyamon váltották át.