EKÁER: kedvezőbb határidőszabály a biztosítékra, további változások

Felkerült az Országgyűlés honlapjára az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert szabályozó törvény módosításának szövege, amely azonban csak az EKÁER keretszabályait tartalmazza. A végrehajtásra vonatkozó rendelet szövegét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várhatóan ezen a héten hozza nyilvánosságra, és a tárca közlése szerint a szakértők által összeállított, a piaci igényeket is figyelembe jogszabálytervezetet bárki véleményezheti. A törvényjavaslat is tartalmaz egy igen lényeges, minden piaci szereplőt érintő pozitív változást. Első alkalommal ugyanis 2015. március 11-étől kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk az erre kötelezett vállalkozásoknak, így még maradt idejük a cégeknek, hogy kérjék felvételüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) köztartozásmentes adózói adatbázisába, hogy mentesülhessenek a biztosíték fizetése alól.

Az elvileg már január elsejétől érvényben lévő EKÁER éles indulását – vagyis a szankcionálás megkezdését – már kétszer elhalasztották, egyelőre úgy néz ki, hogy március elsejéig tart a próbaüzem. A Világgazdaságnak ugyanakkor több érintett szakmai és érdekvédelmi szervezet is azt nyilatkozta, mindenféle pletykát hallottak már az elmúlt hetekben, és annak ellenkezőjét is, de konkrétumot sem a készülő jogszabály-módosításról, sem arról nem tudtak, hogy március elsejétől valóban működnie kell-e a rendszernek élesben is. Vannak olyan cégek, amelyek továbbra sem használják az EKÁER-t, bízva a szabályok egyértelműsítésében, a vállalkozások jelentős része pedig azt sem tudja, mihez igazítsa EKÁER folyamatainak kialakítását, IT-rendszerét, és miről tájékoztassa külföldi partnereit.

Kérdés, sor kerül-e a sokak által javasolt egyszerűsítésekre, például a belföldi fordított adózás alá eső termékértékesítések mentesítésére az EKÁER bejelentési kötelezettség alól, hiszen ilyenkor az áfacsalás nehezen kivitelezhető. A cégek javasolták azt is, hogy a mentességi határoknál kizárólag a forgalmi értéket vegyék figyelembe, mert a tömegadatok alkalmazása olyan túlzott adminisztrációval jár, ami megnehezíti a cégek gazdálkodását.