Ezernyi projekt csúszásban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÖsszesen 874 állami vagy önkormányzati projekt szerepel a 2007-2013-as ciklus késedelmes EU-finanszírozású fejlesztések kedd este nyilvánosságra hozott listáján. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint hozzávetőleg 2500 milliárd forintra tehető az ezekkel megpályázott összeg, amelyből összesen mintegy 500 milliárdnyi összeg számít késedelmesnek . A késedelmet az adott projekt támogatási szerződésében rögzített, 2014. december 31-ig elérendő kifizetési terv és az idén február 9-ig ténylegesen megvalósul kifizetési érték különbözete adja ki.
A listán van olyan pályázat is, ahol egyetlen fillért se hívtak le a 2013 végén leszerződött összegből, pedig a teljes beruházásnak le kellett volna zárulnia tavaly év végén. A vállalkozások késedelemben lévő projektjeiről – mint megírtuk – nincs nyilvános összesítés. Ezzel kapcsolatban azokkal Csepreghy Nándorkérdésünkre elmondta: a csúszásban lévő céges projektek száma pár százra tehető, a késedelemmel érintett összeg pedig néhány tízmilliárdos tételt jelent.
A nyilvánosságra hozott projektek egy része lesz csak az, amelyektől végül eláll majd az állam. Ezek azok lesznek, ahol az illetékes szaktárcák a következő hetekben úgy látják, hogy már biztosan nincs esély arra, hogy a fejlesztést az év végéig befejezzék.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a projekttől való elállás a teljes támogatási összegre vagy csak a késedelmes megvalósítással érintett összegre vonatkozik, a helyettes államtitkár azt válaszolta: „Amikor az állam eláll egy adott fejlesztéstől, akkor az elállás a teljes projektállományt érinti, vagyis a projektgazda a támogatási szerződésben megítélt teljes összegtől esik el, így a számára már kiutalt támogatást vissza kell fizetnie a pályázati intézményrendszernek”. Vagyis: nem csak 500 milliárdos támogatást kockáztatnak a fejlesztők, hanem bukhatják a teles összeget is.
Egy kivétel van, amikor úgy zárnak le egy projektet, hogy csak a késéssel érintett támogatási összeget kérik vissza. Ez akkor áll fenn, ha az adott projekt megfelelően szakaszolható. Például egy tíz települést összekötő útépítési fejlesztés esetén, ha már öt település között megépült az út. Viszont, ha egy két települést összekötő útépítési fejlesztés csak 60 százalékban tudják megvalósítani, akkor az egy semmibe vezető út lenne, tehát itt a teljes projekttől eláll a kormányzat, illetve fizetteti vissza a már felvett támogatást. „Ilyen részlegesen megvalósított vagy félkész állapotban lévő projektek esetben a projektgazda felelőssége lesz a fejlesztés befejezése, illetve annak finanszírozásának biztosítása, miután félbehagyott fejlesztést, torzókat nem hagyhat maga után” – szögezte le Csepreghy Nándor.
A helyettes államtitkár elmondta: azon késedelemben lévő projektektől nem áll el az állam, ahol az érintett fejlesztés megvalósítása uniós kötelezettséget jelent az ország számára. Ezek az úgynevezett derogációs projektek, vagyis szennyvíz-, ivóvíz- és hulladékkezelési fejlesztések, amelyek arra vonatkoznak, hogy hazánk teljesítse az EU-csatlakozáskor tett környezetvédelmi vállalásait. Ezeknél a projekteknél a projektmenedzsmentet veszi el az állam annak érdekében, hogy 2015 végéig megvalósulhassanak a fejlesztések. Erre volt már példa 2012-ben is, és azóta is folyamatosan alkalmazzák ezt a megoldást. Ilyen esetekben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként működő állami projektvégrehajtó irodához kerül a fejlesztések megvalósítása. A beruházás befejezését követően pedig az üzemeltetést visszaadják az eredeti kedvezményezettnek.
