BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Negatívra álították a svéd kamatot

Beszállt a jegybankok élénkítési versenyébe a svéd Riksbank is, amely csütörtökön tíz bázisponttal mínusz 0,1 százalékra vitte irányadó repokamatát – válaszul a túl alacsony inflációra, az eurózónából importált deflációra. S kész állampapírokat vásárolni, azaz a mennyiségi lazítás nem szokványos eszközét is bevetni, egyelőre tízmilliárd korona, hozzávetőlegesen egymilliárd euró értékben. A közlemény a külső környezet bizonytalanságaira hivatkozott.

Az Európai Központi Bank (EKB) által januárban bejelentett mennyiségi lazítási program nehéz helyzetbe hozta a térség társintézményeit, mert az euró gyengülése más valuták felértékelődését, és a zuhanó olajárakkal együtt a deflációs hatások erősödését váltotta ki. A svéd inflációs ráta januárban mínusz 0,3 százalékon állt, szemben a kétszázalékos céllal.

A jegybank a maginflációra figyel elsősorban, de ennek üteme is csupán 0,5 százalékot tett ki. A svéd gazdaság ugyanakkor élénkül, idén két, jövőre három százalék feletti iramot diktálhat, s a magas, nyolc százalék körüli munkanélküliségi arány is mérséklődik.

A banki hitelezési tevékenység is élénk. A jegybank – amely 2010-ben utóbb tévesnek bizonyult kamatemeléseivel hívta fel magára a figyelmet – mégis lazít, és szembeszáll a kívülről érkező deflációs folyamatokkal. A döntés után a korona azonnal gyengülni kezdett. A dán és a svájci jegybank az iránymutatónak számító betéti kamatait mérsékelte nulla százalék alá az utóbbi hetekben.

Az EKB ezt korábban megtette, de fő kamatát még 0,05 százalékon tartja.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.