BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem elég a hiány eltüntetése

Néhány év múlva nulla százalékos költségvetési hiányt szeretne elérni a kormány. Ez nincs túl messze a mostani, 2,5 százalék körüli deficittől, mégsem lesz könnyű a megvalósítás. Az alkalom tökéletes volna növekedés idején, és szükséges is, mert az magas adósságszint és az alacsony növekedés miatt így kerülhető el a túlzottdeficit-eljárás. A kormány nincs könnyű helyzetben: tavaly 3,5 százalékos növekedés mellett sem csökkent az adósság.

Négy év múlva már nem szeretne költségvetési deficitet látni Orbán Viktor miniszterelnök, de a hiány eltüntetéséről beszélt Varga Mihály is. A nemzetgazdasági miniszter az InfoRádióban kedden azt mondta, hogy 2020-ra a némethez hasonló, vagyis nulla százalékos hiányt szeretnének elérni. A kabinet eddig azért törekedett a 3 százalékos alatti deficit elérésére, hogy ne kezdődjön újra a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, most azonban önmagában ez kevés: az államadósság csökkentésére is szükség volna ugyanis. A gazdaság azonban jelenleg nem képes olyan gyorsan növekedni, hogy a GDP 2,5 százaléka körüli deficit garantálja az adósságcsökkenést: ehhez ugyanis túl magas az államadósság aránya. Ahhoz ma vagy gyorsabb növekedés, vagy alacsonyabb deficit kell, hogy csökkenteni lehessen az adósságot. Arra azonban vigyáznia kell a kabinetnek, hogy a nullás hiány elérésével ne rontsák tovább a növekedési kilátásokat.

A nullás hiány elérése nem lehetetlen: 900 milliárdos lefaragásra volna szükség a 17 ezer milliárd forint feletti kiadásokkal rendelkező büdzsében. Ez öt százalékos általános megtakarítást jelentene – vagy a bevételek ennél valamivel nagyobb arányú növelését. (Nehezítő tényező, hogy a kormány időközben egy jelentősebb bevételi forrásról, a bankadó feléről lemondott).

Ha növekszik a gazdaság egy országban, akkor lehetőség van arra, hogy többletes legyen a költségvetés – mondta a Világgazdaságnak Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora. John Maynard Keynes elmélete alapján akkor kell megteremteni a mozgásteret, amikor bővül a gazdaság, hogy tudjanak költekezni, amikor visszaesés következik. Ezzel egyetértett Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora is, aki szerint ha túlfűtött a gazdaság, akkor szufficites költségvetés kell, ha viszont recesszióban van, akkor engedni kell a hiány növekedését. Erre az Európai Unió tulajdonképpen nem csak lehetőséget ad, de fel is szólít: a cél elvben ugyanis az, hogy visszaesés idején se menjen a nemzeti össztermék 3 százaléka fölé a hiány, jobb időkben pedig pozitív legyen az egyenleg.

Csaba László hozzátette azt is, hogy Magyarországon nem valósult meg az anticiklikus gazdaságpolitika. Jó iránynak tartja a CEU professzora a nulla százalékos költségvetési hiány elérését, hiszen növekszik a GDP. Arra azonban figyelmeztetett, hogy az oktatási és egészségügyi kiadásokat nem szabad csökkenteni. Latin-Amerikában úgy valósították meg a költségvetési kiigazításokat az elmúlt években, hogy a GDP 3-4 százalékpontjával emelték meg ezeket a kiadásokat. Inkább az állam működésén, a közigazgatáson és az állami beruházásokon spóroltak – fejtette ki. Szerinte Európában is vannak jó példák. Észtország, Luxemburg és Németország is megvalósította a többletes költségvetést, és ezek az országok nem sorolhatóak a gyengébb gazdaságok közé.

Csaba László úgy véli, a tartós gazdasági növekedés feltétele Magyarországon az állami szerepvállalás, a költségvetés kiadások csökkentése. A CEU professzora úgy gondolja, hogy az állami vállalatok még most is pazarlóan működnek, jelentős tartalék van a MÁV és a Volán működésében is.

Hasonlóan látja Bod Péter Ákos is. Helyes az a törekvés, hogy az elmúlt évekre jellemző 2-3 százalék közötti hiányt csökkentsék, egyébként ezt várja el tőlünk az unió is. A deficit lejjebb szorításánál azonban fontosabbnak tartja az újraelosztás mértékét. Nem mindegy, hogy az egyensúly úgy jön létre, hogy az állam beszippantja a megtermelt jövedelem felét, vagy csak 30-40 százalékát – vélte. Rámutatott: a magyar gazdaság kilóg a régióból, a versenytárs államok a GDP kisebb részét veszik el, és osztják újra. „Egy, a gazdaságra rátelepedett, skandináv típusú állam fenntartása csak akkor megengedett, ha fejlett a gazdaság és az emberek gondolkodásmódja is hasonlít a skandináv országokban élőkére (például az adófizetési morálban), a magyaroké azonban inkább hasonlít bosnyák, szerb vagy román gondolkodáshoz” – fejtette ki a professzor. Éppen ezért szerinte alacsonyabb újraelosztásra kellene törekedni, ebben az esetben pedig nem is kellene nulla százalékos hiánycél.

Mivel azt látjuk, hogy az állam bevásárol a bankszektorban, az olajszektorban és máshol is, így erre most nem lehet számítani. Ezeknek a fenntartása nagyon pénzigényes, így nem tud adót csökkenteni a kormán” – mutatott rá a Corvinus tanára. A drága állam fenntartása tartóssá teszi a nagy adóterhet, ami káros a gazdaságra nézve és növeli a korrupció valószínűségét. A versenytársainknál 40 százalék alatti az újraelosztás aránya, míg nálunk a GDP felét teszi ki – tette hozzá.

Csaba László szerint ha nem növelnénk az adósságot, akkor a következő években mérséklődne az adósságtörlesztés és a kamatteher, ami megnövelné a kormány mozgásterét. Ha a kiigazítás gazdasági növekedés mellett történik meg, akkor ezek egymást erősítő pozitív folyamatok – mondta a CEU tanára. Szerinte ehhez azonban teljesen más költségvetés kellene, mint amilyet az elmúlt években vagy az idei évre készítettek.

A büdzsé problémáit az is mutatja, hogy a strukturális deficit nem csökkent az elmúlt években, és tavaly az államadósság is stagnált. Nem csökken a GDP-arányos államadósság 3,5 százalékos GDP-növekedés mellett sem, ami aggodalomra ad okot, pedig az adósságcsökkentés volt a kormány legfőbb célja – emelte ki Csaba László. A GDP-arányos adósságráta tavaly 77,3 százalékon stagnált. Szerinte akkor lenne előrelépés, ha csökkenne a mutató. „El kellene kezdeni a költségvetés reformját. A kiadások csökkentésével lehetne mérsékelni az adókat is, ami végső soron élénkítené a gazdaságot” – vélekedett. Azokban az országokban, ahol sikerült szerkezeti reformokkal átalakítani a büdzsét, ott automatikusan csökkent is az adósság. Csaba László szerint idén sem kezdődtek el a reformok, hiszen a csökkenő hiányprognózis nem garantálja a fenntarthatóságot.

Szégyenpadról az élvonalba?

A maastrichti szerződés egyik kritériuma szerint a költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartaniuk az uniós országoknak. (A másik fontos szabály, hogy 60 százalék alatt legyen a GDP-arányos államadósság, ha ez nem teljesül, akkor csökkenő tendenciát kell mutatnia.) Az uniós paktum azonban lehetőséget nyújt arra, hogy átmenetileg a küszöbérték felett alakuljon a költségvetési deficit, ha tartós és mély recesszió sújtja az országot. Magyarország azonban az uniós csatlakozás, vagyis 2004 óta folyamatosan megsértette a szabályt, ami miatt túlzottdeficit-eljárás folyt az ország ellen. A magyar költekezést Kopist György – a Költségvetési Tanács korábbi elnöke – elnevezte „fiskális alkoholizmusnak”, miután választások idején osztogatni kezdtek a kormányok. A deficiteljárás 2013-ban szűnt meg, miután sikerült elérni a 3 százalék alatti deficitet. Brüsszel sokáig kifogásolta, hogy nem szerkezeti reformokkal, hanem bevételnöveléssel éri el a kabinet a célt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek