Nem fújja tovább az EU

Az elemzőket is meglepve alig 1,9 százalékkal haladta meg a beruházások volumene 2014. utolsó negyedévében a megelőző év hasonló időszakának szintjét. A KSH adatai szerint a költségvetési szféra beruházásai több mint 17 százalékkal estek vissza, miközben a versenyszférában is 7 százalékra esett vissza a növekedés üteme. Mindkettőnél magyarázat a magas bázis: a beruházások 2013. utolsó negyedévében kaptak erőre, így eleve várható volt, hogy az október–decemberi adatok már nem lesznek olyan impozánsak, mint az első háromnegyedév számai, de ilyen mértékű zuhanásra kevesebben számítottak.

Az első három negyedév gyors növekedése azonban az egész éves beruházás-növekedési ütemet így is 14 százalékosra tornászta fel. A Nemzetgazdasági Minisztérium érthetően inkább ezt emelte ki a jó adatokat követő szokásos kommentárjában, hangsúlyozva, hogy a beruházások a magyar gazdaság növekedéséhez az elmúlt időszakban több mint 20 százalékkal járultak hozzá. Az NGM szerint különösen kedvező, hogy a nemzetgazdasági ágak többségében, összesen 17 ágazatban a beruházások bővülését mérték. Szerintük a a nemzetgazdasági ágak széles körében kibontakozó beruházás-növekedést segítik többek között a folyamatos feldolgozóipari megrendelések, az uniós források eredményes felhasználása, a növekedési hitelprogram (nhp) segítségével megvalósuló projektek, és az alacsony hozamkörnyezet is.

Az elemzői kommentárok ennél azért árnyaltabbak. Ürmössy Gergely, az Erste vezető elemzője a tavalyi erős bővülést inkább az uniós források lehívási intenzitásának 2013 végi fokozásával magyarázta, hangsúlyozta, hogy a visszaesés oka inkább a magas bázis volt. Az utolsó negyedévben a beruházások tulajdonképpen az előző év azonos időszakának, illetve az előző negyedévnek a magas szintjén stabilizálódtak. Bár ez ügyben sem csak jó hírek vannak.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint például az már egyértelműen látszik az adatokból, hogy az utolsó negyedévben már nem a beruházások hajtották a GDP-t. A múlt év utolsó három hónapjában a közigazgatásban és a járműiparban is visszaestek a beruházások, emellett jól látható az is, hogy az előző negyedévekhez hasonlóan a pénzügyi szektorban nagyon visszafogott volt a beruházási hajlandóság. Bár az utolsó negyedévben többlettel zárt, „durva lassulást mutatott az építőipar”: a korábbi negyedévekben rendre 40 százalék feletti növekedés volt az ágazatban, míg az utolsó negyedévben mindössze 3 százalék volt a többlet – hívta fel a figyelmet.

Az elemzők szerint az idén lassabb növekedési ütem várható. Németh Dávid 10 százalék alatti tempóval számol, de lassulásra számít Ürmössy Gergely is, amit azzal magyaráz, hogy a 2014–2020 költségvetési ciklus elején valószínűleg lassabb lesz a források lehívása.

A közlekedés pörgetett

Elsősorban a nagy súlyú szállítás, raktározás ág beruházásainak 19 százalékos volumenbővülése járult hozzá a múlt év negyedik negyedévében a beruházások növekedéséhez – írja a KSH. Az ágazaton belül főként a vasút- közút- és autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, valamint a járműparkok korszerűsítése jelentős. A gép- és berendezés-beruházások 6,9 százalékkal bővültek, míg az építési beruházások 1,6 százalékkal csökkentek a múlt év negyedik negyedévéhez képest. A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység beruházási teljesítménye emelkedett a legnagyobb mértékben (33 százalékkal), ami egy egyedi nagyberuházásnak köszönhető. A kórházak bővítése, felújítása következtében jelentősen bővültek a beruházások a humán-egészségügy, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (17,1 százalék).