Szabadkereskedelem: gyarmatosítás vagy nyereség?

A kormány szerint előnyös lehet Magyarország számára az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP), az Országgyűlésben tegnap rendezett vitanapon ugyanakkor világossá vált: a parlamenti pártok nem feltétlenül osztják az optimizmusukat.

A TTIP a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozná létre a két tömb között, amely éves szinten ezermilliárd dolláros kereskedelmet bonyolít le egymással. Az egyezmény ennek érdekében egységesítene egyes iparági szabványokat, amitől azt remélik, az egész világra kiterjedő sztenderdizálást más országok is követik majd. Nem véletlen, hogy a legnagyobb nyertes az az autóipar lenne, ahol az Európai Bizottság a változatlan állapothoz képest akár 40 százalékos bevételnövekedést sem tart kizártnak. A fő bírálatok – miután a kulturális termékeket, a közszolgáltatásokat, illetve az EU több országában tiltott GMO-k kikerültek a TTIP-ből – a a külföldi befektetéseket védő záradék, az úgynevezett ISDS miatt érik a javaslatot. Ez azt teszi lehetővé, hogy egy adott országban befektető vállalat választott bíróság előtt támadhassa meg az ország valamely jogszabályát. Egy formálódó kompromisszumos javaslat szerint a bíróságokat egy újfajta intézmény váltaná fel, ugyanakkor jelentősen szűkítenék azoknak az ügyeknek a körét, amelyek esetében egy cég szembefordulhat az állami jogrendszerrel. Ennek ellenére rengeteg aggodalom veszi körül a TTIP-et, ezzel is magyarázható, hogy igen lassan haladnak a tárgyalások – az évtized vége előtt aligha várható megállapodás.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is hangsúlyozta a parlamenti vitában, hogy egyelőre bizonytalan a tárgyalások végkimenetele, hozzátette azonban, a kormány csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást javasol majd parlamenti jóváhagyásra – közölte vitaindítójában Szijjártó Péter. A várható nyertesek között említette a járműiparon kívül a vegy- és gyógyszeripart, az orvostechnikai eszközök és az infokommunikáció ágazatát. A kockázatok között a miniszter egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak nyújtott kedvezmények Magyarország európai exportpiacain élesedő versenyt okozhatnak.

Navracsics Tibor uniós biztos kiemelte: a jelenlegi hatásvizsgálatok szerint általában kedvező hatással lesz az egyezmény az EU gazdasági növekedésére, a magyar–amerikai kereskedelmi viszonyban középtávon 15–20 százalékos exportbővülést, 0,2–0,3 százalék GDP-növekedést hozhat, s 20–30 ezer új munkahely jöhet létre.

Az ellenzéki pártok nem így látták: a vitanapon a Jobbik gyarmatosítást emlegetett, az LMP „a glóbusz kizsákmányolását”, az MSZP a kis- és középvállalkozásokra leselkedő kockázatokat. A KDNP továbbra is a GMO-mentesség tiszteletben tartását kérte számon a tárgyalófelektől, a Fidesz pedig a nemzeti parlamentek beleszólását várta el. Az Együtt és a DK parlamenti képviselői támogatták a TTIP-et.