Kiderült, miért teljesített jól a magyar gazdaság

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 3,7 százalékkal bővült, ezen belül a tudományos kutatás és fejlesztés növekedése volt jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent.

A GDP 2014. IV. negyedévi, 3,4 százalékos bővüléséhez az ipar 1,0, az építőipar 0,3 és a szolgáltatások 1,2 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,4 százalékponttal növelte a GDP változását.

A háztartások tényleges fogyasztása 2,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 1,9 százalékkal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás és a lakásszolgáltatások esetében bővült a volumen. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében és az egyéb szolgáltatások esetén csökkenést mértünk. A külföldiek magyarországi fogyasztása nagyobb arányban nőtt, mint a magyarok külföldi fogyasztása. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,9, a közösségi fogyasztásé 5,4 százalékkal nőtt.  Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9 százalékkal bővült. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene továbbra is emelkedett, az építési beruházásoké csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségében a beruházási teljesítmény nőtt. A nagyobb súlyúak közül a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság ágakban jelentős bővülés történt. A feldolgozóipar és az ingatlanügyletek beruházásai csökkentek. A bruttó felhalmozás 3,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 2,9 százalékkal nőtt.

Újra magas a negyedéves növekedés

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A termelési oldalon a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1,1, az iparé 0,4, az építőiparé 0,3 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé viszont 3,3 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 0,5 százalékkal emelkedett, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4 százalékkal nőttek. A közösségi fogyasztás 0,6 százalékkal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,4 százalékkal emelkedett. Az export 2,4, az import 0,9 százalékkal nőtt.

NGM: jöhet a felminősítés

A mai adatok is azt igazolják, hogy Magyarország jó úton jár, hiszen a gazdasági növekedés szerkezete stabillá, kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált - kommentálta az NGM az adatokat.  A tavalyi adatok tükrében a tárca szerint elmondható, hogy a 2015-ös év gazdasági kilátásai érdemben javultak a korábbiakhoz képest. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a növekedés meghaladhatja az idei évi költségvetés tervezésekor feltételezett 2,5 százalékos mértéket.

A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő növekedési adatok, valamint a csökkenő hiány és államadósság egyértelműen jelzik, hogy idén a hitelminősítőknek javítaniuk kell Magyarország besorolásán - tette hozzá az NGM.