BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem a minimálbér emelése hoz versenyelőnyt

A létminimum szintjére emelné a minimálbért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz). Még a jövő évi költségvetés benyújtása előtt szeretnének megállapodni a szociális partnerekkel egy – akár évekig tartó és több ütemű – bérfelzárkóztatási programban. Jelenleg az egy aktív keresőre jutó létminimum 88 ezer, a nettó minimálbér pedig 68 ezer forint.

„Valószínűleg a magyar kis- és középvállalatok egy része tudna nehezen kigazdálkodni egy jelentősebb minimálbér-emelést. Egy ilyen lépés munkaerő-piaci hatásait leginkább a cégek profittermelő képessége befolyásolja. Azok a társaságok, amelyeknél ez alacsony, nagyobb eséllyel döntenének az elbocsátások mellett. A sikeres, főként exportra koncentráló magyar cégek közül sok már az elmúlt években is az olcsóbb munkaerőt kínáló, tőlünk keletre fekvő országok – Bulgária, Románia vagy akár Kína – felé tolta a termelését. Ez a folyamat felgyorsulhatna” – mondta lapunknak Artner Annamária, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. A multinacionális nagyvállalatoknak kevésbé okozna gondot a minimálbér emelése, hiszen ezek a cégek egyébként is magasabb fizetést adnak a legtöbb munkatársnak. Mindazonáltal a minimálbér létminimumra emelésének álláspiaci hatásai megjósolhatatlanok.

Bár szociális szempontból nagy szükség volna erre a lépésre, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tőke a mind jobb megtérülést keresi. „Magyarország viszonylag alacsony hozzáadott értékű munkával van jelen a globális versenyben. Ezen a pozíción az nem változtat, ha drasztikusan és gyorsan megemelkedik a minimálbér” – véli Artner Annamária. Szerinte lépésről lépésre kell haladni, a legfontosabb most az volna, hogy érdemi, hatástanulmányokra, elemzésekre alapozott párbeszéd kezdődjön a munkaadók, a szakszervezetek és az állam között. Célszerű lenne hosszabb távon – akár több kormányzati cikluson átívelően – meghatározni a minimálbér emelésének mértékét, alapelveit, feltételeit.
Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) docense ugyanakkor egyik blogbejegyzésében éppen arra hívja fel a figyelmet: a minimálbér emelése a foglalkoztatás bővülésével is járhat. Bár a közgazdászokat is megosztja a kérdés, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO gondozásában megjelent kutatás szerzői például támogatják a szektorális béralkuk, erős szakszervezeti érdekérvényesítés nyomán meghatározott minimálbér-emelést.

Az egyik ilyen modellben például az érdekképviseletek folyamatos minimálbéremelésekkel igyekeznek kiszorítani a technológiai lemaradóknak nevezett cégeket. Ezek a vállalkozások nem a termelékenység növelésére törekszenek, hanem a béreket alacsonyan tartva működnek. Márpedig a Meidner-Rehn modell szerint annak a cégnek, amelyik nem képes akkora hozzáadott értéket termelni, hogy legalább a létminimum szintjén eltartsa az alkalmazottait, nincs létjogosultsága. Alkalmazottaikat át kell képezni, hogy jövedelmezőbb vállalkozásoknál helyezkedhessenek el – így lesz a minimálbér gazdaságfejlesztés eszköze. A könyv szakértői szerint a minimálbér emelése nem jár jelentős elbocsátásokkal, sőt, mivel növeli a keresletet – hiszen az emberek magasabb fizetést kapnak –, akár még növelheti is a foglalkoztatottak számát – írja Pogátsa Zoltán.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek