Rakétaként lőhet ki idén is a magyar gazdaság

Fennmaradhat a gyors növekedés
 
Idén elsősorban a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja, azon belül a felpörgő fogyasztás veszi át a vezető szerepet a beruházásoktól – véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A beruházások szerinte az utóbbi két év nagyon dinamikus növekedése után nem esnek vissza, ám a magasabb bázison a korábbinál visszafogottabb növekedés várható. Az EU-források felhasználása 2015-ben is az átlagosnál intenzívebb marad, emellett a Növekedési Hitelprogram kiterjesztése is besegít a TakarékBank prognózisa szerint.
 
A reálbér 3,5-4 százalék körüli növekedése és a foglalkoztatási helyzet javulása következtében a fogyasztás erőteljesebb bővülése várható, ráadásul nő a háztartások rendelkezésre álló jövedelme a devizahitelek rendezése valamint a bankok elszámoltatása miatt is. Idén így összességében 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, 2016-ban pedig a növekedést támogató lényeges egyedi hatások híján mérsékeltebb, 2,5 százalékos lehet a GDP-növekedés. (A kormány az idei évre egyelőre 2,5 százalékos növekedést vár, vagyis jóval lassabbat, mint a TakarékBank. Igaz, a kabinet várhatóan felfelé módosítja prognózisát a konvergenciaprogramban.) Oszlay András, a TakarékBank osztályvezetője azt mondta, hogy akár a 3,2 százaléknál is gyorsabb lehet a növekedés.
 
A kibocsátási rés záródik – emelete ki Oszlay András. (A kibocsátási rés a gazdaság tényleges növekedése és a potenciális közötti különbség.) „Most nagyon jól növekszünk, de a hosszú távú kép nem javult annyit, mint ahogyan az előrejelzés. Szerencsés tényezők támogatnak most minket” – fejtette ki. Jövőre az egyedi tényezők már nem segítenek, akkor megközelíti a bővülés azt a szintet, ami közel van a potenciálishoz. Magyarország azonban még csak most tudta elérni a válság előtti szintet.
 
Suppan Gergely ehhez hozzátette, hogy a január kirobbanóan jól indult. A kiskereskedelemben, az építőiparban és az iparban is pozitív képet láthatunk, és a turizmus is jól alakult. Az építőiparban nem lesz tartós a növekedés, de az ipar kifejezetten dinamikusan nőhet. Ezt a Mercedes, az Audi, az Opel és a Suzuki gyárak termelésének felfutása húzhatja. Felhasználási oldalról a lakossági fogyasztás segíthet, hiszen rengeteg elhalasztott fogyasztást pótolnak most a háztartások – fejtette ki Suppan.
 
Nő a potenciális GDP
 
A munkaerő és a tőkefelhalmozás körülbelül 1-1 százalékot ad hozzá a potenciális növekedéshez, a tényezőhatékonyság 0 százalék közeli – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Oszlay András. Jelen pillanatban 2 százalék közeli, vagy kicsivel ez alatt lehet a potenciális GDP, de jövőre elérheti a 2 százalékot. „Nem lehet a végtelenségig a munkahelyekből és a beruházásokból növelni a potenciális GDP-t, az intézményi környezet olyan átalakítására lesz szükség, ami elmozdítja a teljes tényezőhatékonysági mutatót is” – emelte ki Oszlay.
 
Az elmúlt másfél évben nagyon sok egyszeri tényezőről beszéltünk, jövőre pedig a szökőnaphatás lesz az egyszeri tényező – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely. Éppen ezért a nyers adat magasabb lehet, mint az kiigazított. „Ha több éven keresztül dinamikus a gazdasági növekedése, akkor a potenciális is nőhet” – tette hozzá.
 
Brókerbotrány? Csak semmi pánik!
 
Suppan Gergely egy kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a brókerbotrány nem okoz pénzügyi stabilitási kockázatot, mert a 300 milliárd forint nem tétel, mindössze a GDP 1 százaléka. „Nem egy súlyos csapás” – tette hozzá. Oszlay úgy vélekedett, hogy ha csak a számokat néznénk, akkor nem kell pánikba esnünk a brókerbotrány miatt, de a bizalom megingásával kapcsolatos kérdés felmerül. „Nem lett akkora botrány, mint amekkora lehetett volna. Ha nincs több csontváz, ami kiborul a szekrényből, akkor nem lesz baj” – fogalmazott Oszlay.
 
Negatív marad az infláció
 
Az elmúlt hónapok sorozatos inflációs meglepetései után a fogyasztói árak alacsonyabbak a korábban vártnál – vélik a TakarékBank elemzői. A forint ez év elejéig tartó gyengülése és a belső kereslet élénkülése ellenére sem mutatkoznak azonban inflációs nyomásra utaló jelek, amint az a maginflációból és az egyéb inflációs mutatókból is kitűnik. Az energia- és az élelmiszerárak egyaránt visszafogottak maradhatnak 2015-ben és a külső környezetből sem várható árnyomás, így az év második feléig a negatív tartományban alakulhat az éves infláció. Bár az év vége felé bázishatások következtében is gyorsabban emelkedhetnek a fogyasztói árak, az év egészében ismét negatív inflációt várnak a Takarékbank elemzői.
 
Csökkenhet a kamat
 
Az MNB-nek egyelőre nincs oka kamatemelésre, sőt, az EKB kötvényvásárlási programjával ismét jelentős tér nyílt a további kamatcsökkentésre, amivel a jegybank a TakarékBank várakozásai szerint az 1,50 százalékos szint fokozatos eléréséig élni is fog. A fokozatos kamatvágás lehetőséget teremt arra is, hogy az MNB időben reagáljon, ha az Egyesült Államok központi bankja, a Fed várható lépései következtében a finanszírozási környezet változásai ezt szükségessé tennék. Szerintük a jövő év végén kezdődhet el egy lassú kamatemelési ciklus.
 
Többen dolgozhatnak idén és jövőre is
 
A munkaerő-piaci helyzet tovább javulhat a következő két esztendőben, bár a tavalyihoz hasonló kiugró foglalkoztatás-bővülés már nem várható. A tavalyinál gyengébb dinamikával, de továbbra is bővül a közfoglalkoztatás, amivel már a magánszektor munkahelyteremtése is lépést tart. Így tovább emelkedik, bár még mindig Európa legalacsonyabbjai között marad a foglalkoztatási ráta. A tavaly 7,7 százalékig mérséklődő munkanélküliségi ráta pedig 2015-ben 7,4, 2016-ban pedig 7,2 százalékosra csökkenhet – prognosztizálják a bank elemzői.
 
Az S&P is aziránt érdeklődött, hogy mi történik itt a munkaerő-piacon. Tavaly nem gondoltuk volna, hogy ilyen alacsony lesz a munkanélküliség – mondta Oszlay András. Szerinte egyre kevésbé magyarázza a közfoglalkoztatás növekedése a javuló tendenciát.
 
Alacsony hiány, csökkenő adósság
 
Az államháztartási folyamatok az első két hónap adatai alapján idén is biztatóan indultak: a gazdaság vártnál erőteljesebb növekedése és fehéredése következtében az adóbevételek további emelkedése várható, miközben a kedvező finanszírozási környezetben a kamatkiadások számottevően csökkennek 2015-ben is. Így az idei évben az államháztartás Európai Uniós módszertan szerinti hiánya mindössze a GDP 2 százalékát teszi majd ki a TakarékBank szerint, 2016-ban pedig még ennél is alacsonyabb, 1,8 százalék lesz a deficit. (A kormány magasabb, 2,4 százalékos hiánnyal kalkulál az idei évre.)
 
Mivel 2015 végén az előző év hasonló időszakához képest erősebb forintra számítanak a TakarékBank elemzői, lehetőség adódhat markánsabb államadósság csökkenésre is, aminek 2016-ban sem rosszak az esélyei. Így a következő két év alatt akár 4 százalékponttal is mérséklődhet a GDP-arányos államadósság, azaz 2016 végére már 73 százalék alatt lehet ez a mutató.
 
Jöhet a felminősítés!
 
Az erőteljes gazdasági teljesítmény és a továbbra is javuló egyensúlyi folyamatok miatt legfeljebb átmeneti gyengülés várható a forinttól az újrainduló kamatcsökkentés ellenére. Szerintük év végére már ismét megközelítheti a 300-as szintet az euróval szembeni árfolyam. A gazdasági folyamatok széles körű javulása várhatóan a nagy hitelminősítők figyelmét sem kerüli el, és 2015 második felében sor kerülhet legalább a kilátások javítására, de akár direkt felminősítésre is. Így legkésőbb 2016-ban az euró/forint jegyzése 2014 eleje óta először ismét kettes számjeggyel kezdődhet Oszlay András szerint, aki 295-ös euróval kalkulál a jövő év végére. (Jelenleg 303-304-es szint között mozog az euró/forint árfolyam.)
 
Segít a mennyiségi lazítás
 
Élénkülésre utaló jeleket küldött az európai gazdaság, annak ellenére, hogy a világgazdaság egészének növekedési kilátásai az utóbbi hónapokban nem javultak érdemben. Az euróövezetben többnyire a várakozásokat felülmúló makrogazdasági adatok láttak napvilágot az elmúlt hónapokban, és szembeszökően javultak a német konjunktúraindexek. Dinamikusabb európai növekedésre utal az is, hogy legutóbbi előrejelzésében az Európai Központi Bank 1 százalékról 1,5 százalékra emelte az euróövezetre vonatkozó idei növekedési prognózisát. A külső kereslet tehát a korábban véltnél komolyabb húzóerőt gyakorol a magyar gazdaságra, amelyet a továbbra is kedvező külső finanszírozási környezet is támogat. Az EKB márciusban elindult nagyszabású kötvényvásárlási programja lényegében biztosítja, hogy a hozamkörnyezet alacsony, a monetáris kondíciók pedig lazák maradjanak 2016 végéig.
 
Az EKB kötvényvásárlása és az olajárak összeomlása miatt jelentősen javulnak Európa kilátásai – mondta Suppan Gergely. A fogyasztásban már látszik fellendülés Európában. Németország ellenezte az állampapír-vásárlásokat, mégis ez az ország lehet a nyertese a programnak – fejtette ki, hozzátéve, hogy a nagy német exportőrcégek is sokat profitálhatnak ebből.
 
 

Nem csökken a fogyasztás a zárva tartás miatt

A vasárnapi zárva tartás inkább átrendeződést hoz, de volumenében nem gondolják a TakarékBank elemzői, hogy ez jelentős negatív tényezőként fog jelentkezni. „Amit meg akarnak vásárolni az emberek, azokat a termékeket meg fogják a zárva tartás ellenére is” – hangsúlyozta Oszlay egy kérdésre válaszolva. Inkább a foglalkoztatás kapcsán érdekes a kérdés: ha elbocsátás nem is lesz olyan nagy a szektorban, mint sokan becsülték (szakértők 10-20 ezres leépítésre számítanak), de növekedés sem várható. „A hosszabb nyitva tartási idő a hét többi napján tompítja a negatív hatásokat” – emelte ki.