Új ügyfeleket hoznának a takarékok

– A lakossági piacon kemény időszak jön, megindul a versenyfutás az egykori devizahiteles ügyfelekért. Mit remélnek a forintosítástól?
– Egyértelműen optimisták vagyunk, határozott szándékunk, hogy piacot szerezzünk. A takarékszövetkezeti szektor mindig is erős volt a forinthitelezésben, legyen szó akár lakossági, vállalkozói vagy önkormányzati ügyfelekről. Az integrációhoz tartozó takarékszövetkezetek fiókhálózata 1525 egységből áll, vagyis kellően nagy méretű, a likvid forrásaik mennyisége pedig eléri a 900 milliárd forintot. Azzal pedig, hogy decemberben létrejött a takarékok garanciaközössége, a szektor közel 300 milliárd forintnyi tőkét tudhat maga mögött. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az ebben a helyzetben szükséges három alapvető feltétel – a hálózat, a likviditás és a tőke – adott a takarékoknál, tehát készen állunk a versenyre. A kampányhoz külön terméket is kidolgoztunk, Takarék Kiváltó Hitel néven, amelynek az értékesítése április elsejével indul. A takarékszövetkezetek dolgozói szintén felkészültek a kampányra, és persze hasznát vehetik majd annak a tapasztalatnak is, amelyet az elmúlt időszakban felhalmoztak.

– Milyen konkrét célkitűzéseket fogalmaztak meg a forintosítási időszak kapcsán?
– Mind a lakossági ügyfélszámot, mind a lakossági hitelportfóliót jelentősen növelni kívánjuk az előttünk álló hónapokban, úgy, hogy minél több, a devizahitelezés miatt elpártolt ügyfelünket is visszahozzuk. Bár konkrét tervszámokat nem árulhatok el, az nem titok, hogy a lakossági hitelportfóliónkat több tízmilliárd forintos nagyságrendben kívánjuk növelni.

– A nagy hálózaton kívül mire tudnak támaszkodni a devizahiteles ügyfelekért folytatott versenyben?
– A takarékoknak rendkívül sokat segíthet a vidéki beágyazottság. A kisvárosokban, falvakban az emberek jól ismerik egymást, tudják, hogy kinek mire van szüksége, és ebbe beletartoznak a pénzügyek is. Ez a devizahitelek kiváltásánál is nagy segítségünkre lehet, hiszen pontosan tudjuk, kiket lehet megkeresni az ajánlatunkkal.

– Az elmúlt időszakban jól hallhatóan kommunikálták, hogy a takarékszövetkezeti szektor tisztulási folyamata már lezárult, illetve, hogy az integrációnak nincsen köze a brókerbotrányban érintetté vált DRB bankcsoporthoz. Mennyire volt sikeres ez a kommunikáció, mennyire sikerült meggyőzni az ügyfeleket?
– Az ügyfelek bizalma töretlen, sőt, az elmúlt időszakban lezajlott tisztulási folyamat láthatóan hasznunkra is volt: nőtt a forgalom, ami egyaránt igaz a vállalkozói, lakossági és önkormányzati ügyfelekre is. Ez persze nem véletlen, hiszen a 113 takarékszövetkezet, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Takarékbank által létrehozott kettős garanciarendszer – amely révén az ügyfelek nemcsak az OBA, hanem az integráció betétvédelmére is számíthatnak – komoly biztonságérzetet ad mindenkinek. A biztonság pedig igen hangsúlyos tényezővé vált a pénzügyi szektorban az elmúlt időszakban.

– Az egységesebb, korszerűbb arculat erősítésére hivatott TakarékPont-hálózat fejlődése mintha kicsit elakadt volna az utóbbi időben. Itt mik a tervek?
– Amikor a TakarékPont hálózat elindult, 23 takarékszövetkezet csatlakozott a kezdeményezéshez. Mi viszont már 113 takarékszövetkezetben gondolkodunk, nem csak takarékpontokban. Ez azt jelenti, hogy egységes működési mechanizmust, termékkört szeretnénk megvalósítani a takarékszövetkezeteknél, amelyek révén a hatékonyság nő.

– Ez érthető stratégia, de mekkora önállóságuk marad az egyes takarékoknak, ami a kínálatot illeti?
– Az a cél, hogy a termékstruktúra egységes legyen az integráción belül. Ez viszont semmiképp sem járhat azzal, hogy minden egyes takaréknak csak ugyanazokat a konstrukciókat, teljesen azonos kondíciók mellett kellene árulnia: nem kívánjuk ugyanis elveszíteni az egyik legnagyobb versenyelőnyünket, a rugalmasságot.

– Az értékpapírok értékesítésében nagyokat léptek előre az elmúlt hónapokban. Hogyan erősítenék tovább a pozícióikat, és mit várnak az ezer fiókos hálózat bekapcsolódásától? Milyen termékfejlesztéseket terveznek?
– Jelenleg már az összes, az integrációhoz tartozó takarékszövetkezetnél lehet értékpapírokat vásárolni, ami a jelenlegi, alacsony kamatkörnyezetben elengedhetetlen, hiszen az ügyfelek érdeklődése erősödik a betétekénél vonzóbb hozammal kecsegtető befektetési formák iránt. A takarékszövetkezetek a Takarékbank ügynökeként értékesítenek értékpapírokat. Az elmúlt időszakban új, egységes informatikai rendszert hoztunk létre az egész országban, amely egyrészt könnyebb és gyorsabb értékesítést tesz lehetővé, másrészt átjárhatóságot biztosít a fiókok között, és ez óriási előrelépés. Ami pedig a termékkínálatot illeti: a különböző lakossági állampapírokon túl nagyon sikeres terméknek bizonyult a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapja, amelyből tavaly több mint 15 milliárd forintnyit sikerült értékesíteni, idén pedig 20 milliárd forint közelébe tudtuk növelni az értékesített állományt. A terveink között szerepel még az idén egy euró alapú befektetési alap elindítása is.

– A stratégiai terv része, hogy a Takarékbank és a takarékok legyenek az agrárszektor első számú pénzügyi partnerei. Ezt hogyan érnék el?
– A takarékszövetkezetek számára természetes ügyfélkört jelentenek az agárszektor szereplői. Mára elmondhatjuk, hogy több mint 50 ezer ügyféllel rendelkezünk ezen a területen, ami 10 százalék feletti részesedést jelent, csak a mezőgazdaságban pedig 15 százalék feletti a takarékszövetkezeti szektor súlya. Az ügyfeleink között sok az őstermelő, egyéni vállalkozó, akikre a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk. A tervünk az, hogy az elért pozícióinkat tovább erősítjük, növelve mind az ügyfélszámot, mind a hitelezési aktivitást. E törekvésünket szolgálja az a megállapodás, amelyet a Nemzeti Agrárkamarával (NAK) kötöttünk február elején. Ennek értelmében különböző kedvezményeket biztosítunk a kamarai tagoknak. Emellett létrehoztuk a Takarékbank Agrár Központot is, amely egyrészt támogatja a takarékszövetkezetek munkáját, másrészt az ügyfeleknek is nyújt tanácsadást különböző szakmai, pályázati kérdésekben. A központ összefogja azt az óriási tudásbázist is, amelyet a takarékok felhalmoztak az elmúlt évtizedekben, annak érdekében, hogy még színvonalasabb és hatékonyabb szolgáltatást nyújthassunk a gazdálkodóknak. Az integráció megújítása pedig tovább növeli a lehetőségeinket az agrárhitelezési piacon: most már nemcsak a kis- és közepes termelőket tudjuk kiszolgálni, hanem a nagyvállalatokat is, hiszen nem kell számolni a korábbi időszakot jellemző tőkekorláttal. Mindezek alapján bízom benne, hogy a takarékok agrárfinanszírozásban betöltött szerepe rövid időn belül jelentősen nő.

– A hitelintézeti szektorral kapcsolatos, többször hangoztatott kormányzati elvárás az intenzívebb hitelezés. Ennek mennyiben tudnak megfelelni, mekkora hitelezési expanziót tartanak reálisnak?
– A takarékszövetkezeti szektor alapvető célja, hogy növelje a hitelezési aktivitását, hiszen a pénzügyi szolgáltatás lényege, hogy a begyűjtött forrást ki kell helyezni. Ehhez a feltételek adottak, hiszen mint korábban már említettem, a szektor bővében van a likvid forrásoknak: éppen ezért az a cél, hogy a kihelyezett hitelek mennyiségét szignifikáns mértékben növeljük, mindhárom nagy ügyfélszegmensben. A lakossági ügyfeleknél a jelzálog alapú hitelezés jelenti a fókuszt, a vállalkozói ügyfélkörben pedig változatlanul a kis- és középvállalkozókra kívánunk koncentrálni. Utóbbiaknál jelentős mértékben támaszkodunk az állami közreműködéssel nyújtott konstrukciókra, így aktívan részt veszünk az NHP-ban, emellett együttműködünk a Magyar Fejlesztési Bankkal és a különböző garanciaszervezetekkel is.

– Az elmúlt években nem titkolt törekvés volt, hogy a takarékok szolgáltatásait korszerűbbé tegyék, jelentős részben azért, hogy elérjék a fiatalabb potenciális ügyfél-korosztályt is. Ez a stratégia most mennyire érvényesül?
– A cél az, hogy a hozzánk köthető 200 ezer vállalati és közel egymillió lakossági ügyfél minden korszerű, elektronikus szolgáltatást elérhessen, és ezt változatlanul szem előtt tartjuk. A termékpalettánk teljes, az ügyfeleink elérhetik a legkorszerűbb elektronikus szolgáltatásokat, legyen szó akár bankkártyáról, vagy internetbankról.

– A Takarékbank, az FHB, a Magyar Posta és a takarékszövetkezetek stratégiája több ponton is összekapcsolódik. Mi lehet ennek az együttműködésnek a folytatása?
– Én egy stratégiai együttműködésről tudok, amelyet öt szereplő – a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta, az FHB, a Takarékbank és az SZHISZ – rögzített egy megállapodásban. Ezzel a megállapodással azt a nemzetstratégiai célt kívánjuk megvalósítani, hogy a helyi, vidéki közösségek számára is elérhetőek legyenek azok a pénzügyi szolgáltatások, amelyek a nagyvárosokban adottak, és az európai uniós forrásokat is minél hatékonyabban fel lehessen használni. A cél megvalósításhoz kellő támogatást adhat a takarékok és a Posta országos hálózata.

Névjegy

Szabó Levente a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzintézeti Szakirányán szerzett diplomát 1993-ban, majd 1995-ben a Janus Pannonius Tudományegyetemen közgazdász és német-magyar szakfordító oklevelet kapott. Pályafutását 1995-ben a Creditanstalt csoportnál kezdte Bécsben, majd Budapesten 1999-ben csatlakozott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez, ahol kezdetben a Német Ügyfelek Terület osztályvezetője, majd 2001-től a Vállalati és Intézményi Üzletág igazgatója lett. 2003-tól a Takarékszövetkezeti Üzletág igazgatójaként folytatta pályafutását és beválasztották a bank felügyelő bizottságába. Ezt követően 2005-től ügyvezető igazgató, belső igazgatósági tag, majd 2010 áprilisában vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. 2013. augusztus 28-tól a hitelintézet vezérigazgatója.