Világhódító úton a magyar randi start-up

Hogyan indulhat világhódító útjára egy olyan sikeres start-up, mint az egyetemisták társkeresését segítő datemyschool? Milyen kihívást jelent a fejlesztőknek az új piacon való megjelenés? Erre hallhatott megoldásokat az a másfél tucat, profi vállalati emberekből álló zsűri, amely az Országos Esettanulmányi Verseny négy döntős csapatának prezentációit hallgatta meg a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Adott egy első hallásra népszerű alkalmazás, amely a vele együttműködő egyetemek hallgatóinak biztosít társkeresési lehetőséget, így kiküszöbölve az internetes társkeresők legnagyobb problémájának számító bizalmatlanságot, hiszen a felhasználók mind bizonyíthatóan valós személyek. Mihez kezdenek egy ilyen látszólag tuti recepttel az egyetemekről kikerülő fiatal mérnökök és közgazdászok? Milyen buktatói vannak egy ilyen projektnek, s milyen alapvető szempontok mentén kell dönteniük a menedzsereknek, és milyen forgatókönyvekkel kell számolniuk? A zsűriben gyakorló vállalatvezetőket kellett meggyőzniük, akiknek prezentáltak, majd a kérdéseikre is válaszoltak. A zsűriben ott ült Mihók Attila, a Mediaworks vezérigazgatója is.

A jövő vezetői felkészülten álltak a zsűri elé az adott problémával, állták a konkrét kérdések sorát. Volt az előadásukban olyan elem is, amelynek hallatán Alexa Balázs, az első két évben csaknem félmillió felhasználót szerző Datemyschool.com alapítója csak annyit mondott: „A vesénkbe láttok”. Problémafelvetés, célkitűzés, stratégiatervezés, hatásvizsgálat – ezen az íven haladtak a fiatal szakemberek, akik a tanácsadó szerepét játszották el, ám ennek során, olyan, banális kérdések is felmerültek, mint például hogy az egyetemistáknak szükségük van-e online társkeresőre, és ha igen, hajlandóak-e fizetni a szolgáltatásért?

Kiderült, hogy Ázsiában az ilyen típusú szolgáltatások piaca csaknem 300 millió dolláros, ám egyáltalán nem minden országban garantált a siker, elsősorban a társadalmak és a kultúrák, hagyományok különbözősége miatt. A döntőben csaknem konszenzus alakult ki abban, hogy az amerikai megjelenés után az európai, majd az ázsiai expanzió lehet sikeres út a start-upnak. Ám a négy csapat négy különböző stratégiát vázolt fel. A szakemberek szerint a diákok egyre inkább elsajátítják az elemzési struktúrákat, prezentációs technikákat, és bár az üzleti realitásérzék terén még van hova fejlődniük, a felmerült gondolatok a gyakorló üzletember zsűritagoknak is inspirációt jelentettek.