Jól áll a büdzsé, csak a hiányszám magas

Költségvetés Az éves terv 60 százalékát is meghaladja a deficit, még sincs gond az államháztartással

Az uniós módszertan szerinti hiánycél a 2015. évre nem változik, továbbra is a GDP 2,4 százalékát teszi ki – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem győzte hangsúlyozni az első negyedéves költségvetési gyorstájékoztatóban, hogy minden rendben van a büdzsével. Első ránézésre ez nem is lehetne kérdés, hiszen – ahogyan azt a minisztérium közleménye is tartalmazza – március végén a központi alrendszer hiánya 536,7 milliárd forint volt, míg tavaly 701,2 milliárd.

Más kérdés, hogy a deficit így is a teljes éves terv 61 százalékát éri el az első negyedév végén – bár arányszámokat furcsamód nem tartalmaz a hivatalos közlemény. Igaz, hozzá lehetne tenni azt is a csúnya számhoz: tavaly ilyenkor az év végi hiány 85 százalékánál járt az államháztartás központi alrendszere. Gond azért nincs, mert – mint azt a szaktárca is hangsúlyozza – az első félévben a kiadások meghaladják a bevételeket, a teljesülést „időben eltérő eloszlás” jellemzi. Ez évek óta ismert jelenség: az első negyedévben csőstül jönnek a kiadások (tavaly még az önkormányzatok adósságát is az év elején kellett átvállalni), míg decemberben a bevételek áramolnak, egyrészt az adófeltöltési kötelezettségek miatt, de segítenek az év végi jutalmak meg a karácsony is: az év vége felé a szja- és járulékbevételek ugyanúgy magasabbak, ahogyan a vásárlások növekedésével az áfából is több áramlik az állam zsebébe.

Némi aggodalomra ennek ellenére okot adhatnak a márciusi számok, hiszen egy hónap alatt 226 milliárdos deficit jött össze az államnál, ami önmagában is a teljes éves hiány előirányzat negyedét jelenti. Ilyen magas márciusi hiányra utoljára 2012-ben volt példa, ami nem túl jó ómen: abban az évben meglehetősen sok beavatkozásra, zárolásra és különleges intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy az uniós cél alatt lehessen tartani az előirányzatokat. A szaktárca magyarázata szerint azonban a magasabb márciusi deficitet indokolja, hogy a húsvéti ünnepekre tekintettel már a hónap végén csaknem 35 milliárd forint értékben átutalták az áprilisi családi és fogyatékossági támogatásokat, ami megnövelte a márciusi kiadásokat, ugyanakkor az április egyenleget majd javítja. Ezt levonva sem sokkal szebb azonban a kép: a márciusi hiány így 191 milliárdos volna, míg az első negyedév végi 502 milliárd forintra, az éves terv 57 százalékára rúgna, ami nem jelentős különbség.

Azt is meg lehetett szokni persze, hogy a márciusi hiány viszonylag magas, az igazán érdekes az, miként alakultak ki a számok. Például okozott-e máris látható törést az áfabevételekben a vasárnapi zárva tartás bevezetése, vagy továbbra is kitart (netán erősödik) az online pénztárgépek bevezetésének fehérítő hatása. A részletes márciusi számokra még várni kell néhány napot. A szaktárca szinte minden hónapban leírt indoklása szerint a tavalyinál alacsonyabb első negyedéves hiányban „a gazdaság folyamatos növekedése miatti magasabb adóbevételek” játszottak szerepet, a kedvezőbb kamategyenleg mellett. Az NGM minden olyan adónemet felsorol, amely februárban is felülteljesített (általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, illetékbefizetések), így valószínűsíthető, hogy a kedvező trend tényleg nem tört meg.