Rengetegen hagyják itt az országot
Tavaly 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem 50 százalékkal többen az egy évvel korábbinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal népmozgalomról szóló kiadványából. A KSH szerint az utóbbi években felgyorsult a kivándorlás üteme, ám ennek mérése nem könnyű. Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai költöznek: a migráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától.
Európából jönnek a bevándorlók
Az idei év elején az érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan itt tartózkodó külföldiek száma közel 140 ezer fő volt. A külföldi állampolgárok jelenleg az ország népességének 1,4 százalékát teszik ki. A bevándorlók túlnyomó többsége, 70 százaléka Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából, valamint Németországból érkezett. További 22 százalékuk Ázsiából, míg Afrikából és az amerikai kontinensről 3-4 százalékuk származik. Ázsiából a kínaiak és a vietnamiak részesítik előnyben Magyarországot.
A külföldiek között összességében több a férfi, mint a nő. A bevándorlók korösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé. Mindkét nem esetében a 20-39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk 45 százalék volt a Magyarországon élő külföldiek körében. A külföldiek 45 százaléka Budapesten, 35 százaléka a fővároson kívüli városokban, 20 százaléka pedig községekben él.
Élénkül a belföldi vándorlás
Tavaly az állandó vándorlások száma a korábbi évek csökkenő tendenciájától eltérően növekedett, a lakóhely-változtatások száma közel 215 ezerre nőtt, ezzel megközelítette az öt évvel ezelőtti szintet. Az ideiglenes vándorlások számában 2014-ben közel 5 százalékos növekedés mutatkozott az előző évhez képest. A bejelentett 275 ezer tartózkodásihely-változtatással így megfordult a 2013-ban tapasztalt csökkenő tendencia.
A településtípusok közötti mobilitásban a lakóhely-változtatásoknál nem történt számottevő változás az előző évhez képest. Budapest esetében továbbra is pozitív, 5400 fős vándorlási többlet figyelhető meg, amely ismét növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva. A többi városra 2014-ben is az elvándorlás volt jellemző, ennek mértéke tovább erősödött, 3600 fős vándorlási veszteség jelentkezett ezeken a településeken.
Közép-Magyarországra mennek az emberek
Területi összehasonlításban Közép-Magyarország (16 650 fő) és Nyugat-Dunántúl (2950 fő) tudott felmutatni pozitív vándorlási egyenleget, míg a többi régióra továbbra is az elvándorlás volt jellemző. Míg Közép-Magyarország esetében nőtt a vándorlási többlet az előző évhez viszonyítva, addig Nyugat-Dunántúlon az előző évivel azonos szinten mozgott. A megyék közül a legvonzóbb lakóhely 2014-ben is Győr- Moson-Sopron volt.
A régiók közül a leggyengébb Észak-Magyarország és Észak-Alföld népességmegtartó ereje volt, ezekben a régiókban 5750, illetve 7000 fővel csökkent a népességszám a belföldi vándorlásból eredően.
A megyék esetében 2014-ben is a korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megyéből vándoroltak el a legtöbben. Győr-Moson- Sopron és Pest megye mellett csak Vas megyében volt pozitív belföldi vándorlási egyenleg.
