Mindenkinek két szakma járna ingyen

Április végén kerülhet a parlament elé az a szakképzési rendszer átalakítását megalapozó javaslatcsomag, amelyet a szerdai kormányülésen fogadtak el. Az intézkedések négy jogszabályt érintenek majd: a szakképzési, a szakképzési hozzájárulásokról szóló, a felnőttképzési, valamint a köznevelési törvényt – jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

A következő tanévtől a szakközépiskolák szakgimnázumokként, a szakiskolák pedig szakközépiskolákként működnének tovább. Előbbiekben az érettségi bizonyítvány mellett szakmát, plusz egy éves képzéssel pedig technikusi minősítést is szerezhetnek diákok, utóbbiakban pedig a képzés 3 éves lesz, amit további két évvel meghosszabbítva juthatnak érettségihez a tanulók. Czomba Sándor elmondta azt is: ingyenessé tennék a második szakképesítés megszerzését.

Szeptemberben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) 500 szakképzést végző intézménye kerül az NGM irányítása alá, megalakul a Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, amely a nagyobb szakképzési intézményekből létrejövő centrumokat működtet majd a megyékben és a fővárosban. Ezekhez a többi iskola tagintézményként kapcsolódik. A szakképzési centrumok júliusban állnak fel, az új szakgimnáziumi és szakközépiskolai oktatás pedig 2016 szeptemberétől működik. A tervek szerint bevezetik a szakképzési életpályamodellt, visszaállítják a gyakorlati oktatásvezetői munkakört és a tanulószerződések rendszerét kiterjesztik a felnőttoktatásra is.

A kormány a jelenlegi 50 ezerről a 2018/2019-es tanévre 70 ezerre növelné a tanulószerződések számát, a képzésben részt vevő cégek számát pedig a mostani 8 ezerről 20 ezerre. A nagyok mellett szeretnének minél több mikro-, kis-, és közepes vállalatot bevonni a gyakorlati oktatásba, a megyénként meghatározott, támogatott hiányszakmák számát pedig 12-ről 20-ra emelnék.

A tanműhelyt működtető cégeket az eddig pályázat útján igényelhető támogatás helyett automatikusan járó kedvezményekkel segítenék, azaz a tanulók után járó normatíván kívül az oktatásban részt vevő munkatársak bérének, járulékainak egy része is elszámolható lenne például. A tanműhelyt fenntartó társaságok a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás befizetése alól is mentesülnének.

Az szinte biztos, hogy a tervezett módosításokhoz jövőre a korábbinál több pénzre lesz szükség – hogy pontosan mennyivel, az csak a 2016-os költségvetés tervezetéből derül majd ki.