A lap birtokába került dokumentum szerint a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) 2013 decemberében hivatalba lépett kormányának tevékenységét a bürokrácia és a szabályozás túltengése jellemzi, és a berlini vezetés folyton újraelosztási terveket készít. A politikának azonban "osztogatás helyett ismét azzal kell foglalkoznia, hogy miként lehet megtermelni a jólétet" - áll a kiáltványban, amelyben a kétezres évek elején, az SPD és a Zöldek Gerhard Schröder vezette kormánya idején elindított reformprogram, az Agenda 2010 nyomán az "Agenda 2020" kidolgozását sürgetik.
A kiáltvány szerint gondoskodni kell arról, hogy Németországban a jövőben is érvényesüljön a társadalmi igazságosság, és továbbra is "jól és biztonságban" lehessen élni. Ehhez reformok sorát kell elindítani. Elsősorban meg kell szüntetni a beruházásokat hátráltató akadályokat és le kell állítani a munkaerőpiaci szabályozás további kiterjesztésére irányuló terveket - szólították fel a munkaadók a kormányt, amely az utóbbi szűk másfél évben bevezette egyebek mellett nyugdíjkedvezményeket és megteremtette az általánosan kötelező intézményét.
A kormánynak továbbá ösztönöznie kell a képzett munkaerő bevándorlását és támogatnia kell a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet kialakítását. Javítani kell a közlekedési infrastruktúra állapotán is, törekedni kell a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentésére és erősíteni kell az oktatási rendszert - áll a dokumentumban, amelyet többek között a német iparvállalatok szövetsége (BDI), a munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA) és az autóipari vállalkozások szövetsége (VDA) jegyez.
Bírálta a Merkel-kormány gazdaságpolitikáját az egyik legrangosabb kutatóintézet, a berlini DIW elnöke is. Marcel Fratzscher a Berliner Zeitung című lapban hétfőn megjelent interjúban rámutatott, hogy a német gazdaság 2008 óta csupán 6 százalékkal növekedett, ami éves szinten 1 százalék alatti bővülés.
"Ez nem mondható robbanásszerű fejlődésnek", hosszabb időtávot tekintve pedig látható, hogy a spanyol gazdaság az ezredforduló óta 10 százalékkal erősebben növekedik, mint a német, és Németországban minden második ember alacsonyabb reáljövedelemmel rendelkezik, mint 15 évvel ezelőtt - mondta a DIW elnöke.
"Bennünk, németekben van egyfajta elbizakodottság: azt gondoljuk, hogy csak az európai szomszédok szorulnak reformokra, és mi mindent jól csináltunk, holott évek óta halogatunk fontos reformokat. Mindenekelőtt túl kevés a beruházás, pedig ettől függ a munkavállalók termelékenysége, és a bérek és a foglalkoztatottság hosszú távú alakulása. Ezen a téren Németország gyengébben teljesít, mint szinte az összes ipari ország" - fejtette ki Marcel Fratzscher.
