A negatív árindex miatt emelkedtek nagyot a reálkeresetek

Nagyot nőttek a keresetek az idei első negyedévben: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint átlag 4,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, amiben nagy szerepe volt a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének. A bruttó kereset a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél meghaladta a 239 ezer forintot az első negyedévben, ami több mint 9 ezer forintos növekedés. A béremelkedésben szerepet játszott az is, hogy a költségvetési szférában dolgozók egy része, 190 ezer fő az adó- és járulékváltozások miatt kompenzációban részesült.

A nettó kereset ugyanannyival, 4 százalékkal nőtt, mint a bruttó, így az első negyedévben 156 700 forint volt, 6 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. A KSH becslése szerint a családi adókedvezményt is figyelembe véve 163 600 forint a nettó kereset.

A közfoglalkoztatottak kereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3, a vállalkozásoknál 3,3, a költségvetés területén és a nonprofit szervezeteknél pedig egyaránt 2,3 százalékkal nőttek a keresetek. (A közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 256 400, a költségvetési intézményeknél 237 100, míg a nonprofit szervezeteknél 229 300 forint volt a bruttó keresetek átlaga az első negyedévben.) Ez azonban lassabb béremelési ütem, mint a tavalyi évben: akkor a költségvetési szférában 9, a vállalatoknál 5 százalék feletti emelés volt.

A béremelkedés dinamikája egyelőre nem okozott inflációs hatást, vagyis a Magyar Nemzeti Bank tovább csökkentheti a jelenleg 1,8 százalékos irányadó kamatot. Igaz, a piaci szolgáltatások ára a negatív infláció index ellenére növekszik, de a maginfláció mérsékelt.

Miután az első negyedévben egyáltalán nem volt infláció – sőt, átlagosan 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak –, így nagyot nőttek a reálkeresetek is. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint 27 hónapja folyamatosan nőnek a reálbérek, az idei első három hónapban az emelkedés mértéke elérte az 5,2 százalékot, míg a közfoglalkoztatás hatása nélkül 4 százalékkal növekedtek a reálkeresetek. E mögött az állhat, hogy a közfoglalkoztatottak súlya csökkent a nemzetgazdaságban – ők egyébként kevesebb mint 80 ezer forintot kerestek –, miután a tavalyi első negyedévi 202 ezer helyett idén csak 165 ezer közfoglalkoztatott volt. Ennek ellenére a foglalkoztatottak létszáma 1,5 százalékkal, 2 millió 851 ezerre nőtt. A vállalati szférában közfoglalkoztatottak nélkül számolva 3,6 százalékkal dolgoznak többen – nagyot nőtt az ipar és a vendéglátás létszáma –, ami 1 millió 891 ezer főt jelent.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint idén 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek, mivel az infláció nulla százalék körül lehet éves átlagban, de az ütem az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat. A béremelkedés mellett a foglalkoztatás folytatódó növekedése és a devizahitelek elszámolása gyarapíthatja a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztása kissé 3 százalék felett bővülhet – vélte Suppan –, sőt elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nem kizárt ennél nagyobb ütem sem.