Három nagyobb meglepetéssel készült a kormány a jövő évi adócsomagban – egyébként a rövid módosítás a bejelentéseknek megfelelő változásokat tartalmazza, alig valamivel több, mint 31 paragrafusban. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint ez az elmúlt tíz év legrövidebb adócsomagja, amely nem tartalmaz adóemelést, új adót: a közterhek vagy maradnak, vagy nem változnak.
A javaslatban a bejelentéseknek megfelelően a személyi jövedelemadó kulcsa 2016-tól 15 százalékra csökken és ennek megfelelően változnak a gyermekkedvezményt és az első házasok kedvezményét meghatározó számok is, így biztosítják hogy az adóból (és a járulékból) fillérre pontosan ugyanannyit lehessen leírni, mint korábban. Mérséklődik a bankadó – pont úgy, ahogyan azt az EBRD-vel kötött megállapodás tartalmazza. Az adóalap a 2009-es mérlegfőösszeg helyett a 2014-es lesz, a felső kulcs 0,53 százalékról 2016-ban 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken, azt követően pedig még tovább. Azt majd 2018 október 31-ig kell megmondania a kormánynak, hogy pontosan milyen mértékre. Ezen kívül még azt is kikötik, ha egy bank ezzel rosszabbul járna, mint idén, akkor sem kell többet fizetnie, ráadásként pedig a kockázati tőkealap-kezelőket (a Jeremie-pályázatokon nyertes cégeket) mentesítik az megfizetése alól.
A háziorvosok iparűzési adóját is elengedhetik az önkormányzatok – igaz, ez nem lesz kötelező. Tállai András szerint mindenesetre akár 1,5 milliárd forint is a háziorvosoknál maradhat. Persze ennek feltétele, hogy mind a 6300 háziorvosnak megadják az önkormányzatok az akár évi 200 ezer forintos megtakarítást jelentő kedvezményt.
Csökken a sertés tőkehúsok áfája a jelenlegi 27-ről 5 százalékra – azonban más forgalmi adócsökkentés nincs a javaslatban: a baromfi-ágazatnak ugyanúgy nem sikerült meggyőznie a kormányt a szükséges tehercsökkentésről, ahogyan – végül – a távközlési iparnak sem. Bár korábban rebesgették, hogy az internet-szolgáltatást terhelő elvonás a 27 százalékról legalább a 18 százalékos sávba kerülhetne ez végül nem lett a kormányzati javaslatcsomag része.
A távközlési vállalkozások azonban nem maradtak ajándék nélkül: az adócsomag egyik meglepetéseként jövőre már nem kell vezetékadót fizetni az újonnan – egészen pontosan új nyomvonalon – telepített közműhálózatok után öt éven keresztül. Ez persze vonatkozik más közműcégekre is – de inkább a távközlésben aktuális, ahogyan kifejezetten a hírközlési szolgáltatóknak szól az a módosítást, amely kedvezményt biztosít a szélessávú internetes összeköttetést biztosító vezetékeknek is.
A bankokkal és a hírközlési vállalatokkal kötött ilyen kiegyezés mellett is megmarad azonban a különadók érdekes szerepe. A második – május elején már egyébként meglebegtetett – meglepetés, hogy a tavaly az egészségügy rendbetételére kitalált új dohányadó állandósul ugyanis. A terhet az importáló- és gyártó cégeknek kell megfizetniük, az idén a tavalyi árbevételük alapján, egy érdekes sávos rendszerben. 30 milliárdos árbevétel alatt – tulajdonképpen az iparág hazai vállalkozásai számára – 0,2 százalék az adó, 60 milliárdig 2,5, ezen összeg felett pedig 4,5 százalék a teher, miközben az elmúlt évi beruházások 30 százaléka levonható ebből. Az adó legnagyobb részét a külföldi szereplők fizetik, ám a BAT a pécsi beruházása miatt jelentősebb kedvezményt érvényesíthet. Az összesen 11,5 milliárdos közteher nagy részét (közel 50 százalékát) így a Philip Morris fizeti. Az adót egy évesre, ideiglenesre tervezték, ám most a kormány állandósítja azt, mondván: az egészségügynek továbbra is szüksége van a pénzre.
További kellemes meglepetés az adóhitel intézményének bevezetése: azok a vállalkozások, amelyek a nyereségüket az előző évi ötszörösére növelték dönthetnek úgy, hogy a többletre jutó nyereségadó-részt a rákövetkező két évben fizetik meg. A módosítás Tállai András szerint azt szolgálja, hogy a prosperáló társaságoknak még több forrásuk legyen tevékenységük bővítésére.
A kisebb jelentőségű újdonságok közé tartozik, hogy a kormány kötelezi önmagát egy szerencsejáték-segélyvonal létrehozására: a kaszinók játékadóból származó bevétel 3 százalékát ugyanis egy új előírás szerint karitatív célra, vagy egy ilyen segélyvonal finanszírozására kell majd felhasználni – ezzel tulajdonképpen leveszik a terhet a koncesszió-nyertesek válláról is.
