Az új ázsiai bankkal is kész együttműködni az EBRD
Kész együttműködni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Kínával, illetve az általa idén életre hívott Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (AIIB) – jelentette ki az EBRD elnöke Suma Chakrabarti pénteken Tbilisziben, a szervezet éves közgyűlésén. Számos tagország szeretne az AIIB beruházásaiban részt venni úgy, hogy az EBRD-t is megnyernék társfinanszírozónak – mondta Chakrabarti.
Az AIIB létrejöttét az USA ellenérzésekkel kísérte, tartva attól, hogy a nyugati intézmények rovására növeli Kína befolyását; az ERBD megközelítése az, hogy szembe kell nézni a realitásokkkal – emelte ki a Reuters szerint a bankelnök – és meg kell próbálni együttműködni a kínai vállalatokkal, illetve a kormányzattal. (Az EBRD számos tagországa alapító az AIIB-ben, beleértve a mostani közgyűlés házigazdáját, Grúziát, de kettős tag például Oroszország, Törökország vagy Kazahsztán is.)
Az új kihívások között említette Chakrabarti Görögországot, amely uniós országként 1991-ben részt vett az EBRD alapításában – akkor a volt szocialista országok támogatása volt a cél –, idén pedig bekerült a bank működési területei közé. Márciusban Athén kérésére meghirdettek egy görögországi beruházási programot, de a hozzárendelt összeget nem határozták meg – emlékeztetett a Business Insider. Az elnök most közölte, hogy a feltételrendszer attól függ, milyen megállapodásra jut Alekszisz Ciprasz kormánya a nemzetközi hitelezőkkel. Addig is a londoni stáb közzétette első Görögországról szóló előrejelzését: eszerint a görög gazdaság a tavalyi 0,8 százalékos növekedés után idén stagnál, jövőre pedig 2 százalékkal bővül, feltéve, hogy lesz megállapodás – ha nem lesz, akkor komoly recesszió jön.
Azokban az országokban, amelyek megszenvedik az orosz válság hatásait, az EBRD kész további beruházásokra, kiemelten igaz ez a kaukázusi térségre, de Közép-Ázsia országaira is – mondta az elnök, aki arra is számít, hogy több beruházásban vesznek részt Közép-Európában és a Baltikumban is.
Oroszországgal, az EBRD legnagyobb ügyfelével, holtponton van a kapcsolat, tavaly július óta a bank, csatlakozva a nyugati szankciókhoz, nem vesz részt új ottani beruházásokban. A közgyűlésen Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes ezt politikailag motivált, az EBRD mandátumán túlterjeszkedő döntésnek nevezte. Ha a geopolitikai helyzet megváltozik és részvényeseink a visszatérést kérik, mi készek vagyunk erre – reagált Chakrabarti. Az elnök elutasította Sztorcsak állítását, hogy az EBRD az Oroszországgal kapcsolatos döntés miatt zárta 2014-et 568 millió euró mínusszal (elemzők az orosz és az ukrán portfólió leértékelődésére vezetik vissza a bank fennállása óta első veszteséget).
Az EBRD új prognózisa szerint az orosz GDP idén 4,8 százalékkal, jövőre 1,8 százalékkal esik vissza – Moszkva jövőre már növekedést vár. Egyelőre a csökkenés látszik: az orosz statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint az első negyedévben 1,9 százalékkal zsugorodott a GDP az egy évvel korábbihoz képest. Dmitrij Medvegyev kormányfő egy korábbi nyilatkozatában 2 százalékos visszaesést várt, a hajszálnyival jobb adatnak azonban így sem lehet örülni az elemzők szerint, legfeljebb annak, hogy Oroszország nem omlott össze.
