Nem talált ki új adósságképletet a kabinet, a rossznak bizonyult szabályt egyszerűen csak megkerülné a jövő évi költségvetéshez készített, a büdzsé végrehajtását megalapozó törvénymódosításokat tartalmazó javaslatban. A 18 jogszabály megváltoztatását tartalmazó csomag részeként a stabilitási törvénybe illesztenének egy újabb passzust, amely azt mondja ki: ha az vagy a növekedés 3 százalék alatt van, akkor elegendő csupán 0,1 százalékponttal mérsékelni az adósságot.
Ezzel jelentős mértékben puhítják fel a korábbi, elvben a 2016-os büdzsében már alkalmazandó szabályt, amely szerint a növekedés és az infláció különbségének a felével kell legalább mérsékelni az adósságot. Az előírást eleve bírálták a szakértők, mondván: alacsony infláció esetén akkor is jelentős megszorítást ír elő, ha éppen be kellene gyújtani a költségvetési rakétákat. Az idén például a szabályt alkalmazva 1 százalék feletti többletet kellene elérni, és jövőre sem lehetne a 0,25 százalékánál nagyobb a hiány. A kiegészítéssel sem lett a helyzet sokkal jobb, csak a mostani körülményekre igazították a képletet.
Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az új szabály nehezen illeszthető be az eddigi szabályozásba, ráadásul alkotmányossági problémákat is felvethet, hiszen nem engedi az adósságráta emelkedését idején. Ha csökken a akkor egyre szigorúbb költségvetést kell készíteni, mivel folyamatosan csökkenteni kell az adósságrátát – emelte ki. Ha például 0,5 százalékos a GDP-növekedés és az infláció is, akkor csak 0,7 százalék lehet a deficit. „Ahogy gyorsul a GDP-növekedés, úgy válhat egyre lazábbá a költségvetés, ez pedig ellentmond az anticiklikus politikának” – fejtette ki.
Ha például gyors, 3,5 százalékos a növekedés és 2 százalékos az infláció, akkor 4 százalék lehetne a deficit, és ahogy nő az infláció, úgy válhat lazábbá a költségvetés. Három százaléknál jön a törés – mert akkor életbe lépne a régi képlet –, ami viszont megint szigorít. Itt újra megjelenik az előző képlet minden problémája – figyelmeztetett Balatoni. Ráadásul ha csökken a GDP – például egy 3 százalékos visszaesés és 1 százalékos infláció mellett –, akkor többletet kell képezni a költségvetésben. Ez szerinte ellentmond a közgazdasági racionalitásnak és az alkotmánynak is.
A kabinet ráadásul még tovább puhítja a szabályt: azt is előírnák, hogy ha az unió megbünteti Magyarországot (vagy más miatt nem fizet), és emiatt nő a hiány, akkor azt nem kell beleszámítani az teljesítésébe.
Nagyobb alkotmányossági problémája a kabinetnek a társasági csökkentésével lehet. Mint megírtuk: kétharmados szabály írja elő, hogy Magyarországon a társasági adó egykulcsos. A szabály 2015-től lépett volna hatályba, ám ezt tavaly egy évvel, 2016-ra tolták el (simán kétharmados többséggel – bár ennek szükségességét senki sem vizsgálta). Most a kormány újabb határidő-módosítást javasol – 2020-ig –, arra hivatkozva, hogy a költségvetés helyzetére figyelemmel el kell halasztani a hatályba lépést, de azt is hangsúlyozzák: a kedvezmények miatt egyébként se fizetnek túl sokat a cégek. A kérdés az, hogy a kétharmados szabály hatályba lépését lehet-e feles többséggel módosítani, vagy sikerül-e ehhez megszerezni a szükséges szavazatarányt.
Hatósági áras reklámdíj
Megtiltaná a kormányzat a médiumoknak (a reklámokat közzétevőknek), hogy bónuszokat fizessenek vissza a reklámközvetítőknek a hozzájuk érkező hirdetések után – cserébe viszont hatósági áras közvetítési díjat állapítana meg. A reklámozóknak – ha igénybe veszik a közvetítők szolgáltatását – 15 százalékos díjat kellene fizetniük, ami annyit is jelent, hogy számukra ennyivel lesz olcsóbb a hirdetés, ha közvetlenül a médiumokat keresik majd fel. A módosításokból kiderül, hogy az új egységes dohányelosztó augusztus helyett csak októbertől jön, és olyan előírás is van, amely szerint a jövőben nem kell majd közzétenni a kormányszervek szervezeti és működési szabályzatát. Kedvezőbbé válik viszont a büntetésmegúszó stabilitási számla szabálya: már az első egy év után 10 százalékra csökken a feltörése esetén az adó mértéke, ám azt mindenképp meg kell fizetni (korábban 5 év után nulla büntetés volt, de addig 16 százalék feletti részt kellett befizetni).
