Így nyert a Századvég 1,8 milliárdos MNB-megbízást

Közzétette a Kopint-Tárki a Magyar Nemzeti Bank 1,8 milliárdos keretösszegű, a Századvég győzelmével végződő közvélemény-kutatási pályázatának anyagait. A konjunktúrakutató Kopint –Tárki a közvélemény-kutató Tárkival közösen indult a pályázaton, és 1,2 milliárd forintos ajánlattal maradt alul, holott az ár az értékeléskor 60 százalékos súllyal szerepelt.

A Századvég a drágább ajánlat ellenére azzal nyert, hogy magasabb pontszámokat kapott a szakmai értékelésnél. Ennek egyszerű értékeléstechnikai oka is volt: a szakmai bírálatoknál ugyanis az az induló, amelyik a legtöbb kérdésben jól teljesített, vitte a megszerezhető összes pontot, az viszont, amelyik a legrosszabbul, csak egyetlen pontot kapott. Miután két induló volt, köztes megoldás nem lehetett: vagy azonos pontszámot (a maximumot) kapták a pályázók, vagy az adott kérdés győztese szerezte meg a maximumot, a második pedig a minimumot. Az ár esetében nem így jártak el: ott arányosítás volt – vagyis a legjobb árnál a második legjobb csak arányaiban szerzett kevesebb pontot.

A szakmai értékeléskor összesen nyolc szempontot vizsgáltak, ezen belül pedig számtalan alpontot. Három csak 2 százalékos súllyal szerepelt, ezekből kettőt azonosan teljesített a két pályázó, egyben a Századvég nyert. Négy kérdés súlya 6 százalékos volt – itt hármat vitt el a Századvég, míg egynél azonosan teljesítettek. Volt olyan szempont, ahol a vesztes pusztán azzal maradt alul, hogy az értékelők szerint nem jelezte kellő alapossággal, hol lehet esetleg csúszás. Másutt egyetlen kérdést nem fejtett ki megfelelően. A hét, kisebb súllyal szereplő, a kérdőívek minőségét vizsgáló kérdés esetén a megszerezhető 300 pontból a Századvég a maximumot kapta meg, míg a Kopint-Tárki vezette konzorcium 120-at. Az olcsóbb ajánlatra kapott értékeléssel (650 pont) utóbbi még így is nyerhetett volna, hiszen a Századvég az árra 447 pontot kapott csupán.

A Kopint-Tárkit az utolsó, összesen 10 százalékos (száz pontos) szakmai szempont értékelése vetette vissza: az MNB egy próbatanulmányt kért, és azt bírálta el. A Kopint-Tárki a világpiaci olajárcsökkenés hatásait elemezte a belföldi árakra, a cserearányokra, a gazdasági növekedésre, a külkereskedelmi mérlegre, az inflációra és a jegybanki kamatpolitikákra nézve. A Századvég három egészségügyi eszköz ismeretterjesztő bemutatását vállalta magára. A kérdésnek monetáris politikai relevanciája nincsen – ám a cég mégis megszerezte a maximális pontot, míg a Kopint-Tárki (az értékelő rendszer sajátosságai miatt) a minimálisat. A Kopint-Tárki ezek után fordult előzetes vitarendezési kérelemmel a jegybankhoz azt firtatva: a Századvég tanulmánya tényleg megfelelt-e a megjelölt szempontoknak.

Azt a kérdést, hogy a Századvég által bemutatott három egészségügyi projektnek milyen világgazdasági vonatkozása van, a jegybank azzal hárítja el, hogy „Anglia a világgazdaság szempontjából fontos ország”. A feladat ugyanis nem az volt, hogy a világgazdaság szempontjából fontos jelenségeket elemezzenek, hanem úgy szólt, hogy „a világgazdaság szempontjából fontos országokban” bevezetett sikeres megoldásokat kell bemutatni. Ennek a Századvég valóban megfelelt azzal, hogy angliai példákat elemzett, míg a Kopint-Tárki, amely csak egy igencsak aktuális monetáris politikai kérdést tekintett át, nem felelt meg.

A jegybank a Kopint-Tárki oldalán megjelent leírásra válaszul annyit közölt, hogy a cég – bár lehetősége lett volna – a bírálati szempontrendszert nem támadta meg, miközben előzetes vitarendezési eljárásában sem kifogásolta a saját tanulmányára adott pontszámokat.