Kisebb hullámvasúton az államadósság

Kismértékben emelkedett a GDP-arányos államadósság az idei első negyedév végére: az MNB előzetes adatai szerint a tavaly év végi 76,9 százalékról 77,2 százalékra nőtt, ami még így is jóval alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi 82,3 százalékos szint.

Az első negyedévben közel 900 milliárd forint forinttal növelte a tartozást az adósságfelvétel, miután a kormány visszatöltötte az év végére leapasztott tartalékait. Az adósság nagymértékű emelkedését úgy sikerült elkerülni, hogy a forint erősödése 440 milliárddal csökkentette a tartozást. (A forint a tavaly év végi 315-ös árfolyamról 300-ig jutott az euróval szemben március végére.) A kormány is szigorú gazdálkodást folytatott, hiszen az első negyedév végéig tartó egy év alatt mindössze a GDP 1,9 százalékát tette ki az állam finanszírozási igénye. Ilyen alacsony szintre évtizedek óta nem volt példa.

Miután ellentétes irányba hatott a forint erősödése és a hitelfelvétel növekedése, így csak kicsit változott az adósság. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank közgazdásza a Világgazdaságnak arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években sokkal nagyobb ingadozásokat is láthattunk év közben. „Mindig hullámvasúton van az államadósság, év közben emelkedik, aztán év végére csökken” – hangsúlyozta. Előrejelzése szerint az idei év végére 75 százalékra mérséklődhet a GDP-arányos államadósság. A konvergenciaprogramban a kormány ennél hajszálnyival alacsonyabb, 74,9 százalékos adósságrátát jelez előre.

Szakértők szerint az államadósság csökkenését segítheti, hogy a GDP nominális növekedése magas maradhat, és a GDP-deflátor (a teljes belföldi termelés árindexe) jóval meghaladhatja a nulla százalék közelébe várható inflációt. Az is támogatja a folyamatot, hogy a kormány a tavalyi 2,6 százalékos költségvetési hiány után idén 2,4 százalékos deficittel számol, bár Török Zoltán szerint ennél végül akár magasabb is lehet a hiány.

A viszonylag alacsony költségvetési hiányt az állam alacsony finanszírozási igénye mellett a gazdasági növekedés szerkezete is támogatja. Miután nem csak az export, hanem a belföldi kereslet is húzza a gazdaságot, így szaporodnak az adóbevételek. „A lakossági befizetések szépen emelkednek, ami kedvező a költségvetési szempontjából” – fejtette ki Török Zoltán. Egyelőre azonban a gazdaság bővülése nem volt elég ahhoz, hogy mostanáig lejjebb vigye az államadósságot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) május elején azt mérte, hogy a költségvetés adóssága a GDP 75,5 százalékát tette ki.

Az államadósság 2009-ben került a GDP 80 százaléka fölé, és azóta nagyon lassan tudott csökkenni, sokáig inkább csak stagnált. Ezt jól mutatja, hogy még tavaly is láthattunk két olyan negyedévet, amikor 82 százalék felett volt az adósságráta. Most azonban az elmúlt évekhez képest gyors gazdasági növekedés valóban jó esélyt ad arra, hogy csökkenő pályára kerüljön az adósság, és a tendencia a következő években is fennmaradjon. Ezzel párhuzamosan a nettó adósság (amely az állam követeléseit és kötelezettségeit is tartalmazza) a 2009 elején mért 50-55 százalékos szintről mostanra 70 százalék fölé emelkedett. Igaz, a tavaly év végi 72,9 százalékról ez a mutató is 72,1-re csökkent, ám a bruttó és a nettó adósság közötti különbség továbbra is rendkívül alacsony, történelmi mélypont közelében mozog.

Finanszíroztak a háztartások
A háztartások finanszírozási képessége az idei első negyedévben 1031,4 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 13,7 százaléka. Ez óriási szám, amiben azonban egyszeri hatások is szerepet játszanak. Az MNB szerint az ingatlanhitelek és más tartozások elszámolásából fakadó hitelállomány-csökkenés, valamint a négy megszűnő hitelintézet betéteivel kapcsolatos kártalanítás miatt ilyen nagy a háztartások finanszírozási képessége. A háztartásoknál a betétek megszűnése az első negyedévben 94 milliárd, a hiteltartozások kivezetése 27 milliárd forint volumenváltozást okozott. (Az Országos Betétbiztosítási Alaptól kapott kártérítés összege növelte a háztartások nettó finanszírozási képességét.)