Így védheti ki Magyarország az amerikai szankciókat az orosz olajra: Orbán Viktorra óriási küzdelem vár – brutális a tét

Új helyzetet teremthet Magyarország kőolajellátásában, hogy az Európai Unió Oroszország elleni legfrissebb szanckiói mellett amerikai szakciókat is bejelentettek. Ez uttóbbiak a Lukoilra, a Rosznyeftyre és ezek 24 leányvállalatára vonatkoznak. Az Egyesült Államok döntése azonban még nem lépett hatályba, Magyarország pedig több eszközt is igénybe vehet annak érdekében, hogy azok hatását ne, vagy ne teljesen kelljen elszenvednie.

Azonban mielőbb lépnie kell. Igaz, hogy – uniós kötelezettségének eleget téve 90 napra elegendő kőolaj-, illetve olajtermék-tartalékkal kell rendelkeznie, és ennél többje van –, de a vésztartalék felélése nem megoldás, csak segítség. Mint Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője jelezte, az uniós országoknak cselekvési tervvel kell rendelkezniük arra az esetre, ha az amerikai döntés őket is érintené.

Több dolgot is tehet Magyarország

A magyar kormány dolgozhat – nyilván dolgozik is – az uniós szóvivő által említett cselekvési terven. Ennek fő eleme lehet az orosztól eltérő kőolaj feldolgozására való átállás. Ismert, hogy a Mol műszakilag már 2022 óta dolgozik az alternatív olajra történő váltásra, de az orosz szállító teljes lecserélése a gyakorlatban nem célja annak számos hátránya miatt. E téren az ígérkezhet újdonságnak, hogy szélsőséges esetben erre mégis rákényszerülhet.

Terítéken lehet egy derogációs kérelem is az amerikai szankció alól. Ezt a feltételezést erősíti meg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy újságírónak azt válaszolta, hogy a kormány ezen a héten elemzi az amerikai döntés pontos jogi és fizikai jelentését, ha pedig szükséges, akkor Orbán Viktor miniszterelnök erről is egyeztet a jövő héten Donald Trump amerikai elnökkel.

Bár további részleteket Szijjártó Péter nem közölt, nem kizárt, hogy Orbán Viktor a tilalom részlegességét fogja kérni, esetleg a hatálybalépésének későbbre tolását. Érvelhet Magyarország tengerpart nélküliségével – tehát azzal, hogy csak közvetve és drágábban juthat olajhoz a világpiacról –, továbbá azzal is, hogy a Mol finomítója Magyarországon egyelőre az orosz olajkeverék-minőségre optimalizáltan működik.

Mintegy harmadrészben azonban már most is alternatív nyersolajat dolgoz fel, és dolgozik a létesítmény rugalmasságának növelésén.

Van, amit el kellene kerülni

Tűzoltásként viszont csak fájdalmas intézkedések jöhetnek szóba. Orosz olaj és annak kiváltása híján ilyen 

• a biztonsági készletek felhasználása,
• a fogyasztás korlátozása,
• az export visszafogása vagy leállítása,
• az üzemanyagárak elszabadulásának tudomásul vétele,
• vagy ennek megakadályozására az ársapka újbóli bevezetése, ami viszont óriási gazdasági károkat okozhat.

Egyik sem vonzó.

Más utat kell választani  

„Meg kell védeni azt a jogot, hogy vagy az oroszoktól vásároljunk, vagy az orosz áron, attól olcsóbban. Ez a meccs nincs lefutva, valóban vannak most szankciók bizonyos orosz cégekkel szemben” – ezt Orbán Viktor mondta a Kossuth rádióban adott péntek reggeli interjújában. Igaz, erről az uniós szankciók kapcsán beszélt, de feltehetően ugyanez igaz az Egyesült Államokból érkező tilalom esetében is.

Kieshet az orosz olajexport háromnegyede

Vlagyimir Putyin orosz elnök már jelezte, hogy az új amerikai korlátozások nem fogják jelentősen befolyásolni az ország „gazdasági jólétét” – írja a TASZSZ orosz hírügynökség. Putyin a szankciókat barátságtalan cselekedetnek minősítette Moszkvával szemben. Ugyanakkor az új amerikai szankciók bevezetésével már az orosz olajexport 75 százaléka kerül tilalom alá – számolta ki a Kommerszant.

A Szurgutnyeftyegaz és a Gazprom Nyefty már korábban szerepelt azon a listán, amelyre most a Lukoil és a Rosznyefty cégei kerültek fel. A múlt év végére az orosz olajexport elérte a 240 millió tonnát. A főbb célállomások

• Kína (42 százalék),
• India (37 százalék)
• és Törökország (közel 7 százalék)

voltak. A folyó év első nyolc hónapjának exportja körülbelül 148 millió tonna volt.

Főhet a Lukoil feje

A korlátozások máris hatottak az ügyfélkapcsolatokra. A Reuters szerint a nagyobb kínai állami vállalatok, köztük a PetroChina, a Sinopec, a CNOOC és a Zhenhua Oil felfüggesztette az orosz nyersolaj importjára vonatkozó új megállapodásait. Az indiai állami tulajdonú finomítók is felülvizsgálják szerződéseiket, és igyekeznek megszüntetni a Lukoiltól és a Rosznyeftytől történő közvetlen vásárlásaikat.

Az elemzők a Lukoilt tartják sebezhetőbbnek. A társaság nemzetközi kereskedője, a svájci székhelyű Litasco központi irodája Genfben maradt, de 2022-ben létrejött Dubajban a Litasco Middle East az ázsiai és közel-keleti piacok kiszolgálására. 

Ám a Lukoil elveszítheti a globális pénzügyi piacokhoz, valamint a logisztikai és biztosítási szolgáltatásokhoz való hozzáférését is. Ahogy azt a Világgazdaság megírta, az orosz óriáscég már hétfőn este bejlentette, hogy máris vevőt keres Oroszországon kívüli eszközeire.

A gyorsaság már-már érthetetlen, hiszen nem lehet tudni, hogyan fordul még a kocka a szankciók ügyében. Tény, hogy kihívás lesz a Lukoil számára a külföldi leányvállalatai feletti ellenőrzés megtartása. Ezek a romániai és a bulgáriai olajfinomítók, valamint egy 45 százalékos részesedése van egy hollandiai finomítóban. Ezek együtt tavaly 13,5 millió tonna olajat dolgoztak fel, a csoport teljes finomítási volumenének negyedét. Oroszországon kívül a Lukoil körülbelül 2500 benzinkutat is üzemeltet, és részt vesz egy jelentős gáztermelési projektben az iraki West Qurna-2 mezőn.

Szakértők szerint viszont van egy megoldás, és a szankciós nyomás enyhíthető úgy, hogy 50 százalék alá engedik a Lukoil külföldi eszközökben lévő részesedését. Erre kiváló példa a szerb NIS, amelyben a Gazprom Nyeftynek 44,85 százaléka van. A NIS elleni szankciók azonban ennek ellenére október 9-én hatályba léptek. Vagyis még a külföldi eszközök feletti ellenőrzés elvesztése sem garantálja az anyavállalattal szembeni szankciók feloldását.