A „dolgozó emberek” programját ismertette tegnap a brit parlament felsőházában II. Erzsébet királynő. Az uralkodó a hagyomány szerint a kormány általa jóváhagyott jogszabálytervezeteit olvasta fel, ebben az esetben a május 7-i választáson megerősített David Cameron kabinetjének programját.
A miniszterelnök könnyebb helyzetben van, mint az előző ötéves ciklusban: a liberális demokratákkal kötött kényszerű koalíció után most – 18 év óta először – önállóan alakíthatott pártjával kormányt. A program a királynő által felolvasott beszéd alapján „egységes nemzetként” tekint a britekre, ahol a dolgozók és a legnehezebb helyzetben élők esélyt kapnak a felemelkedésre.
A 26 oldalas program legfontosabb pontja az EU-tagságról döntő népszavazás terve, amely élvezi a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatását is. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet már ma benyújthatják a parlament elé, ám a 2017 vége előtt rendezendő referendum előtt a londoni vezetés újra kívánja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyát. David Cameron a múlt hét végén Rigában rendezett Keleti Partnerség csúcstalálkozón el is indította ezt a konzultációt, amelynek keretében a tervek szerint több európai vezetővel is egyeztet majd. Ma Párizsban, holnap pedig Berlinben védi meg álláspontját a miniszterelnök, ám vélhetően nehezebb dolga lesz már, mint a brit választók előtt.
Brüsszelben és a legtöbb uniós tagországban ugyanis nem nézik jól szemmel azt, hogy London radikálisan szigorítaná a többi uniós országból érkező munkavállalók bevándorlására vonatkozó szabályokat. Ez ellentmond a szabad munkaerőáramlásról szóló uniós alapelvnek, amit a brit kormány azzal kíván feloldani, hogy ez a jog csak akkor vonatkozzon az új tagországokra, ha azok gazdaságai felzárkóznak az uniós szint közelébe. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a most engedélyezett hétéves átmeneti korlátozás bármeddig kihúzható lehet, ehhez viszont szükség lenne az alapszerződés módosítására, az európai partnerek azonban erre nem nyitottak. Cameron korábban többször azzal fenyegetőzött, hogy ha Brüsszel nem járul hozzá követelései teljesítéséhez, a brit kormány megvétózhatja a további EU-bővítéseket.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató felmérése szerint jelenleg a britek 45 százaléka voksolna a maradásra, és 33 százalék támogatná a távozást az EU-ból. Kérdés, ez a következő időszakban hogyan változna. Az üzleti szféra és az ellenzék azt szeretné elérni, hogy a konzervatív vezetés ne várja meg a 2017-es határidőt, egyfelől azért, mert ezzel csökkenne a bizonytalanság, másfelől azért, mert 2017-ben a németeknél parlamenti, a franciáknál elnökválasztást rendeznek.
A kormányprogram főbb pontjai
• A jövedelemadó, az áfa és a tb-járulék befagyasztása a következő öt évre• A szociális juttatások befagyasztása két évre a 2016/17es költségvetési évtől számítva
• Népszavazás arról, az EU-ban maradjon-e az Egyesült Királyság
• A háztartások számára biztosítható juttatások összegének 26 ezer fontról 23 ezerre csökkentése
• Nagyobb önállóság a nagyvárosoknak, illetve Skócia, Wales és Észak-Írország számára, az angol választókörzetek képviselői vétózhatnak Angliát érintő törvényeket
• Hétnapos egészségügyi szolgáltatás 2020-ra
• A brit jegybank működésének átalakítása
• A szociális juttatások befagyasztása két évre a 2016/17es költségvetési évtől számítva
• Népszavazás arról, az EU-ban maradjon-e az Egyesült Királyság
• A háztartások számára biztosítható juttatások összegének 26 ezer fontról 23 ezerre csökkentése
• Nagyobb önállóság a nagyvárosoknak, illetve Skócia, Wales és Észak-Írország számára, az angol választókörzetek képviselői vétózhatnak Angliát érintő törvényeket
• Hétnapos egészségügyi szolgáltatás 2020-ra
• A brit jegybank működésének átalakítása -->
