Inotai András nyitó előadásában kiemelte: a kis országok (így hazánk esetében is) különösen fontos a gazdasági biztonság kérdése, miután nyitott gazdaságokról van szó. Ez utóbbi azonban új mozgásteret, lehetőséget adhat, ha megfelelő gazdaságpolitika társul ehhez.
A második tényező a pénzügyi biztonság, amelynek lényeges belső feltételei (költségvetés helyzete, a lakossági megtakarítás szintje, gazdaságpolitika kiszámíthatósága) vannak. E kérdéssel kapcsolatban kiemelte a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának fontosságát, ugyanis súlyos többlet- és deficitproblémák alakultak ki a világgazdaságban. Utóbbi kapcsán példaként említette, hogy Kína valutatartalékának értéke több mint az egyéves német nemzeti jövedelem. Kérdés, lesz-e újabb pénzügyi rendszer, valutakosár, vagy megmarad a dollár túlsúlya – tette hozzá.
A negyedik ellátási biztonsági tényező a mezőgazdaságra, illetve az élelmiszerellátásra vonatkozik. Egyre több embert kell ugyanis eltartani globális szinten, illetve a népesség jövedelmi helyzete is változik: egyre több réteg emelkedik fel, így változik a fogyasztás minősége is (rizs helyett gyümölcsöt, húst kell termelni nagy mennyiségben). A vízellátás az ötödik ellátás-biztonsági tényező, amely Inotai András szerint a jövő legfőbb stratégiai problémájává válik.
A gazdasági biztonság negyedik területe a technológiai biztonság (például szellemi tulajdonjogok, kibertér védelme), az ötödik pedig a fizikai környezet biztonsága, amely kérdésnél a globális felmelegedés ügye egy lényeges kérdés. A hatodik tényező a szociális biztonság, ahol a GDP-növekedés és a munkahelyteremtés kapcsolatának fontossága merül fel. A demográfiai kihívás kérdése is szóba jön ennél a tényezőnél az elöregedő lakosság okozta következményekkel. Az európai szociális jóléti rendszer 1970-es években kiépült modellje a régi formájában már nem fenntartható - hangsúlyozta.
A hetedik tényező az értékbiztonság, amelynél a migrációs kihívás kap nagy szerepet. Európát különösen Afrika felől éri migrációs nyomás. Inotai András szerinte erkölcsi, gazdasági okokból sem lehet megoldás a bezárkózás.
Magyarország szempontjából kiemelte: hosszú távú hiteles gazdaságbiztonsági stratégiára van szükség, mind a hét tényező figyelembevételével. Ennek keretében kiemelt beruházásokat kell megvalósítani a humántőke, az oktatás, a k+f és az egészségügy terén, illetve az is fontos, hogy innovatív társadalom épüljön ki – mondta. Ennek megvalósításához stratégiai szövetségesek kellenek az ország számára, amihez pedig bizalom szükséges.
Elsősorban nem víziókról beszélt Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Világgazdaság konferenciáján, hiszen még rengeteg feladat áll a kormány előtt a következő időszakban. Az elmúlt évek legfontosabb eredményének a bizalom visszaszerzését és az ország talpra állítását nevezte.
Kiemelkedő eredmény, hogy Magyarország ellen megszűnt a túlzottdeficit-eljárás – mondta Tállai András. Az államtitkár szerint most az a feladat, hogy ne kerüljünk vissza ebbe a helyzetbe.
A deficit leszorításához kellett az egykulcsos adót bevezetése és a közteherviselés kiszélesítése, vagyis az ágazati különadók, így a bankadó bevezetése. Ez Tállai szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar költségvetés ne omoljon össze. Az elmúlt időszakban pedig a gazdaság fehérítése – az online pénztárgép bevezetése vagy az EKÁER – is segítette a költségvetést.
Az európai jóléti államok átalakulóban vannak, és a segélyezéstől a beruházás felé mozdulnak el belső reformok révén – mondta Andor László volt foglalkoztatási EU-biztos.
Az idei év legfontosabb szociális, munkaügyi fejleményének a 8,5 eurós német bevezetését tartja. Eddig Németország azon kevés EU-tagállam közé tartozott, ahol nem volt általános érvényű minimálbér. Hozzátette: ez a változtatás a magyar gazdaság szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír a szoros kétoldalú kapcsolatok miatt. Kiemelte: a növekvő bérszínvonallal nőhet a németországi kereslet, ami segíthet kihúzni a recesszióból az eurózóna gazdaságát.
Nem a Nyugat helyett, hanem amellett kell új utakat találni
Magyarország történelmi hagyományainak megfelelően a westernizáció mentén képzeli el a modernizációt, az elmúlt években azonban letértünk erről az útról – ebben is egyetértett Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) egyetemi tanára, volt gazdasági miniszter és Balázs Péter, a CEU egyetemi tanára, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere a Világgazdaság konferenciáján.
Tölgyessy: drámai a lemaradásunk
Magyarországon 2010-től egy meglehetősen új kurzus van – jelentette ki Tölgyessy Péter alkotmányjogász, aki „Az elakadt magyar felzárkózás és a külvilág” címet adta előadásának. Ami az elmúlt 25 évben történt, az nem egy ember, nem egy párt eredménye, hanem egy közös alkotása Magyarországnak, válasz a gazdasági felzárkózás sikertelenségére. Tölgyessy szerint az összes objektív szám Magyarország lemaradását mutatja.
„Magyarország drámaian, súlyosan lemaradt a számára vonzó országokhoz képest az elmúlt évtizedekben” – mondta Tölgyessy, aki szerint ma távolabb vagyunk Ausztriától, mint 1988-ban voltunk. Rámutatott, hogy a térség többi országában sem sikerült az áttörés. Ugyanakkor Lengyelország gazdasága utolért minket az elmúlt években, amire utoljára még Mária Terézia előtt volt példa.
Azon a panelbeszélgetésen, amely a magyar és nemzetközi cégek vállalati stratégiáinak kérdését járta körbe kiderült, a cégvezetők a gazdasági szabályozási környezet kiszámíthatóságának erősítését várják el a kormánytól. A vállalatok vezetői szerint kicsi a magyar piac, előbb-utóbb muszáj a hazai cégeknek külföldre menniük.
Bőgel György, a CEU Business School egyetemi tanára elmondta: a jövő iparága minden bizonnyal okos iparág lesz, ami nem csak általános célú, mindenbe beépíthető, mindennel kombinálható árut állít elő, hanem növeli a GDP-t és a jólétet is.
Bojár Gábor, a Graphisoft Park elnökének véleménye szerint az állam feladata nem a start-up cégek támogatása, hanem a stabil jogi környezet, a tiszta verseny feltételeinek megteremtése lenne.
