Az uniós pénzek hiányoznak, de a deficitcél tartható lesz

KÖLTSÉGVETÉS Félévkor szinte éppen úgy állt az államháztartás központi alrendszereinek pénzforgalmi hiánya, ahogy tavaly ilyenkor, semmi sem veszélyezteti az uniós módszertan szerinti a GDP 2,4 százalékát kitevő deficitcél tartását – hangsúlyozta Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára a részletes adatok bemutatását követő elemzői háttérbeszélgetésen.

A pénzforgalmi hiány a félévkor ugyan megközelítette az éves előirányzat 94 százalékát, ám ez valójában nem aggasztó: a kiadások a költségvetésben előbb jönnek, mint a bevételek, ezért az első fél év mindig rosszabb.

Valójában – derült ki a sajtótájékoztatón – az állam valamivel jobban is áll. A helyettes államtitkár ismertetése szerint félévkor 250-300 milliárdos adóbevételi többlete volt ugyanis a büdzsének. Az év végére ez a többlet nagyobb is lehet (hiszen a második fél év bevételi szempontból jobb), miközben az ezt kiegyenlítő negatív tételek hatása elmúlhat. A hiány ugyanis részben azért nem lett kisebb a tavalyinál, mert 160 milliárd forint uniós pénz hiányzik a büdzséből (ennyivel kisebb volt az utalás a tavalyinál), ami leginkább a brüsszeli pénzvisszatartások következménye.

Mindez csak többletfinanszírozási igényt jelent, gondot nem: a pénzt, ha sikerül rendezni a vitás kérdéseket, megkapjuk. Ha nem, akkor a visszatartás az uniós hiánymutatóban nem is számít. A deficitet legfeljebb az növelheti, ha a vita rendezése során megbüntetik az országot (ez hiánynövelő kifizetésként jelentkezhet).