Csökkenve nőtt az adósság

Nem sikerült újabb megsemmisítő csapást mérni az államadósságra, hiszen a tavalyi negyedik negyedév végén látott 76,9 százalékról 77,6-ra nőtt a GDP-arányos teher márciusra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.

Vagyis úgy tűnik, az államadósság most új lendületet vett, amiben komoly szerepet játszott, hogy a kormány feltöltötte a tavalyi év végére leapasztott tartalékait, amire akkor azért volt szükség, hogy ki tudjanak mutatni egy szerény, 0,4 százalékpontos adósságcsökkenést 2013-hoz képest.

Az első negyedévben azonban közel 900 milliárd forinttal növelte az adósságot a nettó hitelfelvétel, amit a forint jelentős erősödése sem tudott kompenzálni. Utóbbi 440 milliárddal csökkentette az államadósságot. És hiába növekedett az adósság negyedéves alapon, az előző év azonos időszakához képest még így is 4,7 százalékpontot csökkent; tavaly március végén 82,3 százalékon állt az adósságráta. Ez azt jelzi, hogy az államadósság vesztésre áll a háborúban.

Ráadásul mostanra már újra a tavaly év végi szint alatt lehet az adósságráta. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a múlt hét végén a központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 76,2 százalékát tette ki. „Az államadósság-rátának kezd kialakulni egy szezonalitása az elmúlt időszakban” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza, utalva arra, hogy az év végén csökken, ezt követően viszont növekszik az adósság. A kormány mindig arra törekszik, hogy szilveszterkor alacsonyabb legyen az adósság, mint egy évvel korábban, hiszen az uniós szabályok szerint csak ezen az egy napon kell csökkentést kimutatni 60 százalékos államadósság felett.

Elemzők szerint az államadósság az elmúlt években az évközi jelentős ingadozásokkal együtt is mérséklődő pályára került. „Hosszú távon csökkenő trendben mozog a GDP-arányos államadósság” – emelte ki Balatoni András. Ezt segíti, hogy a gazdaság nominálisan érdemben növekszik, miközben a költségvetési hiány mérséklődik.

Balatoni András modellje szerint 2,5 százalékos költségvetési hiányt és 5,5 százalékos nominális növekedést feltételezve – ami óvatos becslésnek számít – az államadósság hosszú távon 50 százalékhoz konvergál. Igaz, az Alaptörvényben rögzített cél eléréséhez kellene egy fél évszázad ezen a pályán haladva. Ha azonban 2 százalékos költségvetési hiányt vésünk kőbe, akkor már csak két évtized kellene a cél eléréséhez. Abban az esetben, ha a kormány el tudja érni a középtávú célját – ami 1,7 százalékos deficit –, akkor 17 év kellene ahhoz, hogy elérjük az 50 százalékos államadósság-rátát. Ez elég hosszú idő, de sajnos nem lehet nagy csapást mérni az államadósságra – vagyis képtelenség azt gyorsan leépíteni, hiszen ez gazdasági növekedési áldozattal járna.

A konvergenciaprogram szerint 2018-ra 1,6 százalékos deficit mellett 68,9 százalékra csökkenhet az államadósság. Szakértők szerint ez kissé optimista becslés, de egyáltalán nem lehetetlen elérni a 70 százalék alatti adósságot a kormányzati ciklus végére.

Az első negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 155 milliárd forint volt. Január és március között a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 14,1 százalékát tette ki. A háztartások szokásostól eltérő mértékű negyedéves finanszírozási képességét a fogyasztói hitelek elszámolása és a megszűnő hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás határozta meg.

Az első negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 155 milliárd forint volt. Január és március között a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 14,1 százalékát tette ki. A háztartások szokásostól eltérő mértékű negyedéves finanszírozási képességét a fogyasztói hitelek elszámolása és a megszűnő hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás határozta meg. -->