Itt vannak az első eredmények: vezetnek a nemek Görögországban
20:00
30 százalékhoz közeli feldolgozottság mellett semmit sem változott az állás: még most is a "nemek" vezetnek 60 százalékkal.
19:45
Egyre biztosabb, hogy Görögország a nehezebb és bizonytalanabb utat választja azzal, hogy nemet mondanak a megszorításokra. 25 százalékos feldolgozottság mellett is 60 százalékkal vezetnek a "nem" voksok. A görögök úgy mentek el szavazni, hogy a bankok már egy hete zárva tartanak.
Érdemes felidézni, hogy Jánisz Varufakisz egy szombaton megjelent nyilatkozatában "terrorizmussal" vádolta Görögország hitelezőit, akik szerinte "meg akarják alázni a görögöket". "Amit a görögökkel tesznek, azt úgy hívják, hogy terrorizmus" - jelentette ki az El Mundo című spanyol napilapnak nyilatkozva Varufakisz.
"Miért kényszerítettek bennünket a bankok bezárására? Hogy félelmet ültessenek az emberekbe. És amikor a félelemkeltésről van szó, ezt a jelenséget terrorizmusnak nevezik" - fejtette ki Varufakisz arról a politikáról, amit Athén hitelezői, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió folytattak.
Varufakisz arra is kitért, hogy mi történik, ha a "nem" voksok kerülnek többsége. Arra a kérdésre, miért biztos abban, hogy a "nemek" népszavazási győzelme esetén is sikerül megállapodásra jutni a hitelezőkkel egy pénzügyi mentőcsomag feltételeiről, azt mondta: a megállapodás elmaradása túl sokba kerülne minden félnek. "Mivel túl nagy a tét, úgy Görögország, mint Európa számára, biztos vagyok benne." Európa nem engedheti meg magának Görögország összeomlását - tette hozzá.
Tegnap a német pénzügyminiszter nem zárta ki, hogy Görögország kiválhat az euróövezetből. Wolfgang Schäuble erről abban az interjúban beszélt, amelyet a német Bild magazin közölt szombaton, egy nappal a nemzetközi hitelezők által elvárt reformokról tartandó görög népszavazás előtt.
A kiválás lehetőségéről szólva Wolfgang Schäuble megjegyezte: "hogy az euróval vagy átmenetileg anélkül" vészelik át ezt a helyzetet, "erre a kérdésre csak maguk a görögök tudnak válaszolni". Ugyanakkor "az is egyértelmű, hogy Görögország népét nem fogjuk cserbenhagyni" - fűzte hozzá a német pénzügyminiszter, nyilvánvalóan Görögország továbbra is fennmaradó EU-tagságára utalva.
Schäubléval szemben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, az Európai Uniónak el kell kerülnie, hogy "drámai üzenetekkel" reagáljon, ha a vasárnapi görög népszavazáson a "nem" hívei győznének. Egy elutasító döntés sem az euróövezet, sem a tárgyalások kapuját nem zárja be Athén előtt - fogalmazott a lengyel uniós vezető a Politico.eu című hírportálnak.
19:38
Húsz százalékos feldolgozottság mellett továbbra is stabilan vezet a "nem". A szavazók csupán 40 százaléka voksolt arra, hogy el kell fogadni a költségvetési kiigazításokat.
19:25
A BBC szerint 10 százalékos feldolgozottság mellett a "nem" oldal vezet.
A Belügyminisztérium által közzétett első részeredmények 60,22 százalékos fölényt mutatnak a megszorításokat elutasítók javára.
19:16
A görög kormányszóvivő egy tévéinterjúban nagyon gyors megállapodást sürgetett a nemzetközi hitelezőkkel. A hvg.hu szerint azt mondta, 48 órán belül nyélbe kell ütni a megállapodást.
19:03
Az Antenna News azt írja, 65 százalék körüli lehet a részvételi arány a népszavazáson. Ezt azt jelentené, hogy délután sokan indultak el az urnákhoz, hiszen napközben nem volt magas a részvételi arány.
18:55
Az összes felmérés szerint ha csak kicsivel is, de a "nem" szavazatok kerültek többségbe.
18:45
Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök hétfő este Párizsban találkozik, hogy megvitassák a vasárnapi görög népszavazás következményeit - jelentették be vasárnap Párizsban és Berlinben egyaránt.
A találkozó és az azt követő munkavacsora a görög kérdésre megoldást kereső folyamatos német-francia együttműködés része - áll a német kormány közleményében.
18:35
Varufakisz Twitter-posztjában közölte: nem a népszavazás után lesz 24 órájuk a megállapodásra. Annyit írt, hogy összesen egy nap kell a megegyezéshez a hitelezőkkel.
Varufakisz még ma találkozik görög bankárokkal. Korábban kiszivárgott hírek szerint a görög bankoknak ma elfogyhat az eurójuk.
18:32
Ha valóban győznek a nem szavazatok, akkor azt úgy értelmezhetjük, hogy a görögök kiálltak a Sziriza mellett, és elutasították a hitelezők által diktált megszorításokat. Mindez egyben az uniós jelzések szerint azt is jelenti, hogy Görögország helyzete sokkal nehezebbé válik, miután a megállapodás esélye tovább csökken, ha a Sziriza nem hajlandó elfogadni a kiigazításokat.
A történet érdekessége, hogy a napokban kiszivárgott egy IMF-tanulmány is, amely arról szólt, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan adósságátütemezés, illetve adósságleírás nélkül, erről azonban hallani sem akart a tárgyalásokon az EU-IMF-EKB alkotta trojka.
18:04
Az első, nem hivatalos exit pollok szerint a "nem" győzött a görögországi népszavazáson. A European Post szerint kis többséget szereztek az euróövezeti hitelezői javaslat elutasítói, a hibahatáron belüli eredmény 51-53 százalékos arányt mutat. A hivatalos exit poll eredménye várhatóan két óra múlva érkeznek, hivatalos végeredmény tíz óra környékén várható. A Mega TV csatorna 51,5 százalékot jósol a "nem" győzelmének.
17:40
Ha a „nemek” győznek, akkor is tárgyalna a Sziriza a hitelezőkkel már holnap a Daily Telegraph szerint. Ezzel összhangban van Varufakisz nyilatkozata, aki arról beszélt korábban, 24 óra lesz a megállapodásra, ha a nemek kerülnek többségbe.
16:16
A francia gazdasági miniszter úgy véli, hogy a görögországi népszavazás kimenetelétől függetlenül Európának már hétfőn újra kell indítania a politikai szintű tárgyalásokat az athéni vezetéssel, míg az Európai Parlament német elnöke azt mondta, a nemek győzelme esetén a görögöknek új valutát kell bevezetniük. Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter egy, az Aix-en-Provence városban tartott tanácskozáson vasárnap úgy fogalmazott, hogy a görög vezetők és európai partnereik közösen idézték elő a válságot, és még ha a görög szavazók többsége el is utasítja a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodást a vasárnapi népszavazáson, Európa felelőssége, hogy elkerülje az euróövezet versailles-i szerződését.
15:31
Ha a „nemek” kerülnek többségbe a népszavazáson, akkor 24 órán belül meg kellene egyezni a hitelezőkkel – mondta Janisz Varufakisz, görög pénzügyminiszter a CNBC-nek. Ezt Varufakisz vélhetően amiatt mondta, mert ha a görögök elutasítják a további megszorításokat, akkor az Európai Központi Bank (EKB) le is kapcsolhatja a görög bankokat a lélegeztetőgéptől.
Egyébként, a tárgyalások megszakadása óta az EKB nem emelte meg a sürgősségi likviditási támogatási keretet (ELA), de nem is vágta le róla a bankokat. Ha a „nemek” győznek, és nem lesz megállapodás, akkor Görögországban gyakorlatilag elfogyhat az euró.
Közben a Daily Telegraph a Szirizától úgy értesült, a legnagyobb görög bankok közül az egyik pár órán belül kifogyhat a készpénzből. A többinek is elfogyhat a pénze még a hétvégén.
A görög kormány több tagja egyébként korábban bejelentette: lemondanak, ha az „igenek” – vagyis a kiigazítások továbbvitelének támogatói kerülnek fölénybe.
14:30
Nem csak a görögök, de az egész Európai Unió számára sorsdöntő népszavazás zajlik Görögországban. A mindössze egy hét alatt leszervezett referendumon a több mint 9,8 millió választásra jogosultnak arra a kérdésre kell felelniük, hogy elfogadják-e a hitelezők (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) által kínált megszorításokat, vagy sem. Az Alekszisz Ciprasz vezette kormány az elutasítás pártján van, Janisz Varufakisz pénzügyminiszter több miniszter, köztük a saját lemondását is beígérte arra az esetre, ha a támogatói oldal nyer.
Az európai partnerek ezzel szemben arra hívták fel az elmúlt napokban a figyelmet: ha a görögök többsége nemet mond, az nagyban megnehezíti, ha ugyan nem lehetetleníti el a görögökkel lassan fél éve folyó tárgyalásokat a hitelprogram lezárásáról (vagy folytatásáról). Az elmúlt héten gyakorlatilag nem volt olyan uniós és görög vezető, aki ne fogalmazott volna meg valamiféle ultimátumot a másik oldal felé. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tegnap már azt közölte: ha a nem győz, a görögöknek nincs más választásuk, mint kilépni az euróövezetből.
Erre nem csak a politikai kényszer viheti rá Athént, de a pénzügyi szükség is: a görögországi bankok betétállománya az elmúlt időszakban drasztikusan csökkent, a túléléshez szükséges likviditási segítségnyújtást azonban az Európai Központi Bank egy érvényes hitelszerződéshez köti – ilyen pedig szerda óta nincs, hiszen a második mentőhitelprogram június 30-án éjfélkor lejárt. A görög bankok hétfő óta zárva tartanak, a görögök mindössze napi 60 euró készpénzhez juthatnak hozzá számlájukról, és kérdés, hogy ha feloldják, vagy enyhítik a tőkekorlátozásokat, összeroppan-e a helyi bankrendszer. Ebben az esetben ugyanis a helyi jegybank csak saját kibocsátású forrásokat tud bevonni, az euróövezetben azonban ez lehetetlen.
Egyelőre lehetetlen megjósolni, mi történik, ha bármelyik oldal nyeri a választásokat. Ha az igen, ám a kormány lemond, az előrehozott választásokat, ezzel pedig kiszámíthatatlan politikai helyzetet eredményezhet az országban, amelyben már most is rendkívül feszült a helyzet. A készpénzhiány rövid időn belül ellátási hiányhoz vezet, a turisták is elpártolhatnak a bizonytalanság miatt, ami a szezon közepén tovább ronthatja a kilátásokat. Ha pedig a kormányoldal győz, a labda az európai partnereknél fog pattogni: hajlandóak lesznek-e elfogadni az athéni vezetés számtalanszor elutasított kérését az adósság elengedésére, vagy ragaszkodnak a pénzügyi szigorhoz, stabilizálva az eurót, ám kockáztatva, hogy a görög államadósság továbbra is fenntarthatatlan szinten marad. A másik lehetőség a görögök „elengedése” az euróövezetből, ami a legnagyobb bukás lesz az európai integráció több mint hatvanéves történetében.
Egyelőre lehetetlen megjósolni a végeredményt is: a közvélemény-kutatások gyakorlatilag döntetlen eredményt jósolnak. Az urnákat közép-európai idő szerint hat órakor zárják.
