Késő bánat Athénban

Görögország kész elfogadni az Európai Bizottság június 28-án közzétett javaslatát – ez volt a kulcsfontosságú megfogalmazás abban a levélben, amelyet Alekszisz Ciprasz görög kormányfő intézett tegnap a nemzetközi hitelezői csoport vezetőihez. Ezt sokan először megadásként értelmezték az előző hetek-hónapok szócsatái után, bár a mondat azonnal úgy folytatódott, hogy kiegészítéseket kérnek a javaslathoz, és az egészet a lejáró hitelprogram meghosszabbításának, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmus keretein belül kért új hitelprogramnak a részeként fogadnák el.

A kormányfő által javasolt kiegészítésekben olyan tételek voltak, mint hogy a szigeteken az új áfakulcsok mellett is maradjon meg a 30 százalékos kedvezmény – ezt a tárgyalópartnerek már többször visszautasították –, emellett fokozatosan 100 százalékra emelnék a vállalkozók előzetes adófeltöltését, és kivezetnék a gazdák adókedvezményeit (ezek sok visszaélésre adtak alkalmat). A fő vitatémák közé tartozó nyugdíjkérdés esetében a 2010-es reformterveket azonnal átültetnék a gyakorlatba, a rendszer fenntarthatóságát szolgáló 2012-es reform bevezetését elhalasztanák idén őszig. (A már elfogadott változásokban van korhatáremelés, ezenkívül a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő növelése, illetve a számítási alap is módosul – ha mindent átültetnek a gyakorlatba, akkor a The Economist korábbi számításai szerint az átlagkereset után 54 százalék nyugdíj jár majd, szemben a mostani 96 százalékkal.) A szintén kényes témák közé tartozó munkaerő-piaci reformot is idén ősszel vezetnék be, fontos ígéret ugyanakkor, hogy megnyitnának egyes zárt szakmákat.

Mindezeken túl más, kisebb módosítási javaslatokat is tartalmazott a Financial Times által megszerzett levél, ám nem a tartalma határozta meg igazán a fogadtatását, hanem egyáltalán annak a ténye, hogy a görög kormányfő úgy érezte: még alkudozhat azt követően, hogy a múlt hét végén a reformokról szóló népszavazás meghirdetésével döbbentette meg tárgyalópartnereit. Az eurózóna vezetőinek részéről ezúttal Angela Merkel német kancellár tette gyorsan világossá az olasz kormányfő, Matteo Renzi berlini látogatását lezáró sajtótájékoztatóján, mire számíthat Athén: a mentőprogram június 30-i lejártával az eddigi javaslatok is lejártak – szögezte le –, új programról pedig nem lehet tárgyalni a népszavazás előtt. A görögök előtt nyitva áll az ajtó – enyhített szavain Merkel, hozzátéve: annak ellenére, hogy nem tettek eleget minden kötelezettségvállalásuknak. Ennél keményebben fogalmazott a pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble, aki szerint a Ciprasz-kormány semmit nem csinált januári hivatalba lépése óta, csak alkudozott; nem várhatja tőlük senki, hogy ilyen körülmények között tárgyaljanak a görögökkel.

Mindezek után Ciprasz délutáni tévébeszédében már úgy nyilatkozott meg, mint aki nem is fordult semmilyen kéréssel néhány órával korábban a nemzetközi hitelezőkhöz. Keményen kiállt a vasárnapi népszavazás mellett, és a „nem” voksra buzdította honfitársait – azt nem részletezte, hogy mire is mondjanak nemet, hiszen az elutasítandó javaslat érvényessége már legalábbis megkérdőjelezhető. A referendum nem az eurózónában való bennmaradásról szól – hangsúlyozta Ciprasz –, jövő hétfőn visszaülnek a tárgyalóasztalhoz, és jobb feltételeket fognak elérni. A kedd esti „igen”-párti tömegtüntetés után ezzel a kormányfő lényegében bizalmi szavazást kért magáról úgy, hogy még nem is tudhatta, mit válaszolnak levelére a címzettek, azaz az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői. Az EKB kormányzótanácsa lapzártánk után készült eldönteni, hogy fenntartja-e a görög bankokat év eleje óta víz fölött tartó rendkívüli likviditási támogatást. Az eurózóna részéről pedig a pénzügyminiszterek csoportja tartott telefonkonferenciát arról, mi legyen a válaszlépésük Ciprasz legutóbbi húzásaira – a legutolsó hírek szerint nem tárgyalnak mentőcsomagról a népszavazás előtt.

A BUX a nap végéig emelkedett, miközben a hosszú lejáratú állampapírhozamok kissé csökkentek – végül azonban elromlott a hangulat, és gyengüléssel zárt a budapesti index.

A BUX a nap végéig emelkedett, miközben a hosszú lejáratú állampapírhozamok kissé csökkentek – végül azonban elromlott a hangulat, és gyengüléssel zárt a budapesti index. Az EFSF csődöt emlegetett Az a tény, hogy Görögország nem fizette ki a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló 1,5 milliárd eurós tartozását, nem veszélyezteti azt, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) fizetni tudjon kötvénytulajdonosainak – közölte tegnap az EFSF. A nemfizetésről az IMF vezérigazgatója értesítette az IMF igazgatóságát – tette hozzá az eurózóna már lezárult válságkezelő alapjának közleménye –, ami csődeseményt jelenthet egyes EFSF-hitelek számára. Az előírásoknak megfelelően az EFSF vezérigazgatója, Klaus Regling tájékoztatja az Euro–group munkacsoportját, és a következő három javaslat valamelyikét teszi:

– az EFSF felmondja az

Athénnal kötött szerződést, és azonnal visszaköveteli a hitelt, kamatokkal együtt;

– visszavonhatatlanul lemond követeléseiről;

– fenntartja magának a jogot, hogy később döntsön.

Lapzártánkig nem derült ki, hogy az EFSF melyik opciót választotta.-->