Megkezdődött az alkalmazkodás a kötvénypiacon

Zsákolják a bankok a rövid lejáratú magyar állampapírokat, készülve arra, hogy szűk két hónapon belül átalakul a jegybank eszköztára. Tegnap a tervezett 35 milliárd forint helyett 40 milliárdnyi három hónapos diszkont kincstárjegyet adott el az adósságkezelő rekordalacsony, 0,95 százalékos hozam mellett. A hozam három hete ment először 1 százalék alá. Az állampapír-aukciók sorozatosan jól sikerülnek, ami nem meglepő, hiszen a bankoknak nem nagyon marad más választásuk azután, hogy az MNB kiszorítja őket a jegybanki eszközből.

A Citi közgazdásza, Gárgyán Eszter arra számít, hogy a következő időszakban tovább nő a bankok érdeklődése a magyar állampapírok irányt, miután a kéthetes MNB-betétet három hónapossá alakítják át szeptember 23-ától, ami viszont a szabályozói likviditási előírásoknak nem fog megfelelni, ezért marad az államkötvény. A rövid lejáratú állampapírok hozama csökkent az elmúlt két hónapban – mióta az MNB bejelentette az önfinanszírozás folytatását –, de a hosszú kötvények hozama sem emelkedett sem a görög válság, sem globális kamatkondíciók várható emelkedése miatt.

Rövid távon, a jegybanki eszköztár átalakításáig, az MNB önfinanszírozási programja miatt laposabbá válhat a hozamgörbe – figyelmeztetett Gárgyán Eszter –, miután a jegybank most bevezette a tízéves IRS-t is. (Eddig csak három-, illetve ötéves kamatcsereeszköz állt rendelkezésre.) A hosszú futamidejű kamatcsereeszközzel az MNB célja az, hogy a bankok számára ne csak a rövid lejáratú kötvények legyenek vonzók.

Elemzők szerint mindez csökkenti Magyarország sérülékenységét, mert a külföldi szereplők helyét részben átvehetik az itteni bankok az államadósság finanszírozásában: ezek jóval stabilabban tartják meg az állampapírokat, mint a külföldi intézmények, amelyek egy külpiaci sokk hatására akár nagy mennyiségben is eladhatnak kötvényeket. A külföldi szereplők kötvényállományának csökkenése április óta tart – a márciusi 5000 milliárd forintról mostanra 4370 milliárd forint alá került –, nem függetlenül attól, hogy a korábban Magyarország megmentőjeként emlegetett Franklin Templeton alapjainak magyar állampapír-állománya hónapról hónapra mérséklődik.

A külföldiek esetleges további eladásait kompenzálta a magyarországi bankok folyamatosan növekvő kereslete, így az elmúlt hónapokban egyáltalán nem látszott a piacon a külföldiek állományának leépülése. A kéthetes MNB-betétben 5000-5500 milliárd forintnyi összeg parkolt korábban, ami mostanra már 4300 milliárdra apadt, de az év végéig további dinamikus csökkenésre lehet számítani, mert az MNB decemberig 1000 milliárd forintban maximálja a kéthetesben tartható összeget. Ennek a folyamatnak azonban nem csak pozitív hatása lehet. Elemzők szerint az, hogy a bankoknak állampapírokba kell tenniük a szabad forrásaikat, kissé visszafoghatja a hitelezés élénkülését, ami kedvezőtlen lehet a gazdasági növekedésre nézve.