Megmenekülnek a görögök?

Egy 180 fokos fordulat kellett ahhoz, hogy Görögország legalább távolabb kerüljön a szakadéktól.

Alekszisz Ciprasz kormánya, szakítva minden korábbi nyilatkozatával és a vezető kormányerő, a Sziriza kampányígéreteivel, tegnap délután, mindössze néhány órával a technikai csőd beállta előtt újabb mentőhitelért folyamodott partnerei felé. Ciprasz az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnökének, egyben az euróövezeti állandó mentőalap, az ESM kormányzótanácsát is vezető Jeroen Dijsselbloemnek címzett levélben egy harmadik, 29,1 milliárd eurós, kétéves mentőhitelért folyamodott, ami az eddigi 240 milliárdon túl terhelné a görög államot. Amíg pedig erről döntenének, a mostani program újabb meghosszabbítását kérte, hogy Athén elkerülhesse a fizetésképtelenséget.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek lapzártánk idején konferenciahíváson vitatták meg a kérést, amely egyébként nem új: az újabb, harmadik mentőhitelről szóló feltételezések korábban is felmerültek már – a Der Spiegel német magazin már január végén arról írt, hogy újabb 20 milliárdos kölcsön válhat szükségessé –, ám azt annak ellenére vetették el hivatalos kommunikációjukban a felek, hogy világos volt, enélkül Athén fizetésképtelenné válhat. (Más kérdés, hogy Athén korábban már felvetette: az ESM-et vonják be, méghozzá úgy, hogy a júliusban és augusztusban lejáró, 6,7 milliárd euró értékű államkötvények visszafizetését segítse az alap.)

Mostanra azonban világossá vált, sem a hitelezők keménykedése, sem Ciprasz és pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz blöffjei nem működnek. Az utolsó uniós javaslatról szóló referendum kiírása után gyakorlatilag mindenki elfordult a görög kormánytól, és félő volt, egy államcsőd igen könnyen Ciprasz bukását hozhatja, és politikai káoszt is előidézhet az országban.

Van azonban a javaslatnak egy korábban mindig elvetett eleme is: Athén az adósság átütemezését is szeretné elérni. Lapzártánkkor vélhetően emiatt nem volt egyértelmű, hogy az újabb görög lépést pozitívan értékelik-e a hitelezők. Angela Merkel német kancellár a Politico értesülései szerint nem támogatta a múlt szombaton megszakadt egyeztetés újrakezdését (Merkel egy nappal korábban még arról beszélt, csak a július 5-ére tervezett népszavazás után ülhetnek újra tárgyalóasztalhoz, ha Athén szeretné), és a Financial Times is úgy értesült, az uniós döntéshozók sem voltak igazán vevők az athéni vezetés utolsó pillanatban érkezett könyörgésére.

Az óráról órára változó helyzetben csak egyetlen biztos elem volt: a görögök nem fizetik ki a tegnap éjféli határidőig a Nemzetközi Valutaalap felé esedékes, 1,55 milliárd eurós törlesztőrészletet. Ezt Janisz Varufakisz is megerősítette tegnap – a politikus korábban még arról beszélt, nem is áll szándékukban fizetni, a pénzt utalja át az EKB a görög állampapírok december óta visszatartott hozamából. Ez azonban még nem feltétlenül a történet vége. Az EKB kormányzótanácsának tagja, Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök tegnap este azt mondta: ha a görögök nem fizetnek az IMF-nek, az nem azonnali csődöt, csupán késlekedést jelent.

A bankzárlat miatt szenvedő görögök pedig ismét az utcán dönthetik el a kérdést: hétfőn este több mint tízezren tüntettek a kormány mellett, tegnap azonban ennél jóval nagyobb tömeg állt ki az „igen”, vagyis a hitelprogram fenntartása, ezzel az eurózónában maradás mellett.

A forint az euróval és a frankkal szemben leheletnyit erősödött az előző napi záráshoz képest, míg a dollárhoz és a japán jenhez képest – a közös valutát követve – gyengült kissé. Kedd délután ötkor az eurót 315,28 forinton, a dollárt 283,05 forinton, a svájci frankot 302,76 forinton, a japán jent pedig 2,3114 forinton jegyezték. Az euró árfolyama 314,25 és 316,26 forint között alakult kedden. A dollár jegyzése 280,04 és 283,87 forint között mozgott. A svájci frankkal a 301,21 és 304,27 forint közötti tartományban kereskedtek. A japán jen legalacsonyabb árfolyama 2,2901 forint, a legmagasabb pedig 2,3178 forint volt.

Az euró napi szinten 0,89 százalékkal, 1,1135 dollárra gyengült kedd délután öt órára. VG/MTI

A forint az euróval és a frankkal szemben leheletnyit erősödött az előző napi záráshoz képest, míg a dollárhoz és a japán jenhez képest – a közös valutát követve – gyengült kissé. Kedd délután ötkor az eurót 315,28 forinton, a dollárt 283,05 forinton, a svájci frankot 302,76 forinton, a japán jent pedig 2,3114 forinton jegyezték. Az euró árfolyama 314,25 és 316,26 forint között alakult kedden. A dollár jegyzése 280,04 és 283,87 forint között mozgott. A svájci frankkal a 301,21 és 304,27 forint közötti tartományban kereskedtek. A japán jen legalacsonyabb árfolyama 2,2901 forint, a legmagasabb pedig 2,3178 forint volt.

Az euró napi szinten 0,89 százalékkal, 1,1135 dollárra gyengült kedd délután öt órára. VG/MTI-->