Menekültválság a Földközi-tenger térségében

A múlt év hasonló időszakához képest több mint nyolcvan százalékkal, 75 ezerről 137 ezerre növekedett a Földközi-tenger térségéből Európába igyekvők száma, s zömük menekült, vagyis háborúk és üldöztetés elől menedéket kereső ember. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának, António Guterresnek a szerdán közzétett féléves jelentése egyértelműen leszögezi, hogy ezek az emberek milyen státusra tarthatnak igényt, s egyben közvetve azt is hangsúlyozza, hogy nem gazdasági bevándorlókról van szó, hiába vitázik a megosztottság jegyében a helyzet kezeléséről az Európai Unió. Ám Guterres megjegyzi: „Európának egyértelmű a felelőssége, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik háború és üldöztetés elől menekülnek. Ha Európa nem vállalja a felelősséget, akkor maga rombolja le azt a humanitárius rendszert, amelyet nagy fáradsággal hozott létre. Az európai országoknak ki kell venniük a részüket a menekültválság kezeléséből, otthon és külföldön egyaránt.”

A fizetési és gazdasági válsággal sújtott Görögországba, illetve Olaszországba tengeren át érkező menekültek harmada szíriai, a második és harmadik legnagyobb csoport pedig Afganisztánt és Eritreát hagyja maga mögött. Öt-öt százalék jön Szomáliából és Nigériából. A többiek kisebb létszámban máshonnan. Az év első három hónapjában 479-en vesztették életüket a háborgó tengeren, áprilisban 1308-an, májusban 68-an, júniusban 12-en. A jelentés arra is rámutat, hogy a Görögországból a Nyugat-Balkánon át Európa közepe, nyugati térsége felé haladó menekültek száma drámaian megnőtt június eleje óta. A menekültek többsége ma már Törökországból szeretne Görögországba eljutni tengeri úton, kevesebben próbálkoznak Észak-Afrikából Olaszországba menni. Az év első felében 68 ezren szálltak partra Görögországban, 67 500-an Itáliában és 1230-an Spanyolországban.

Ahogy a menekültek tömege egyre duzzad, a táborok egyre kevésbé alkalmasak az emberek fogadására.

– Ez regionális probléma, amelyet regionális szinten kellene kezelni – mondta Brian Hansford, a ENSZ menekültügyi szervezetének, az UNHCR-nek a szóvivője.

Hozzátette: a Görögországba érkezők zöme Szíriából kelt útra, s miután a törökországi és a libanoni táborok megteltek, s a nemzetközi közösség a kérések ellenére sem ad kellő pénzügyi támogatást ezeknek az országoknak, ezért a menekültek nem találnak szállást, munkát, orvosi ellátást és iskolát, így kénytelenek továbbállni.

Görögországban mindössze kétezer helyen tudják fogadni a menekülteket. Ez nem elegendő. A menekültek ezért folytatják útjukat Macedónia, Szerbia és Magyarország felé. Macedóniába naponta ezer ember lép be Görögország felől. Hetekkel ezelőtt is csak kétszázan keltek át a határon. Számos jelentés érkezik, hogy a menekültek útját a csempészek és a bűnszervezetek által elkövetett erőszakos cselekmények kísérik. Az érintett országok közben megerősítik a határok őrizetét.

Százmilliós vándorlás

Magyarország kénytelen megvédeni déli határait, de ez a lépés nem irányul Szerbia és a szerb nép ellen – jelentette ki Orbán Viktor a magyar–szerb kormányülés után. Szerinte egy újabb kori népvándorlásról van szó. „Ha hagyjuk, akkor milliós, sőt tízmilliós, sőt százmilliós számban is elképzelhető egy modern népvándorlás” – mondta.