Tartósan alacsony maradhat a kamat

Két hónapos csúcsra erősödött a forint az euróval szemben, miután Matolcsy György MNB-elnök bejelentette: megállítják az öt hónapja tartó kamatcsökkentési ciklust. A jegybank monetáris tanácsa 1,5 százalékról 15 bázisponttal, 1,35 százalékra vágta a kamatot, ami ugyan 5 bázisponttal meghaladta az elemzői várakozásokat, a ciklus befejezése azonban támogatta a hazai devizát. Az euró jegyzése egy rövid időre 307 forintig ereszkedett Matolcsy beszéde közben a reggeli 310-ről, később 308 körül stabilizálódott a kurzus.

Matolcsy a döntést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: hosszú ideig szeretnék alacsonyan tartani a kamatot. Mérföldkőnek nevezte az MNB 1924 óta tartó történetében a 2012-ben kezdett 24, majd ezt követő öt hónapos kamatvágási ciklust, ami szerinte a legkedvezőbb üzleti környezetet hozta létre monetáris politikai oldalról. Az MNB szerint 2013-ban és 2014-ben a növekedés felét adták az MNB élénkítései: a kamatvágások, a Növekedési hitelprogram és az önfinanszírozás. (Ez azt is jelentheti, hogy stimulusok nélkül a potenciális kibocsátás visszafogott lehet.) „Továbbra is lazító, növekedést és foglalkoztatást támogató politika várható” – fejtette ki Matolcsy.

Az elnök a Világgazdaság kérdésére, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed várható kamatemelési ciklusa ellenére is fent tudják-e tartani az alacsony kamatot, Matolcsy azt mondta: Janet Yellen Fed-elnök nyilatkozatai alapján csak lassan emelkedhet az amerikai kamat. Yellen szavaiból azt szűrte le, hogy a Fed hosszan laza monetáris környezetet tart majd fent, emiatt pedig a magyar kamat is alacsony maradhat. Hozzátette azt is, hogy kevésbé függ a magyar kamat a Fed lépéseitől, sokkal inkább a hazai háromszázalékos inflációs cél eléréséből vezethető le. Ráadásul már van egy egyszázalékos toleranciasáv is.

Elemzők felvetik, hogy a szigorodó globális monetáris politikai környezetben nem lesz könnyű az MNB-nek nagyon hosszú ideig tartania az alacsony kamatot. Igaz, a kamatcsökkentési ciklus befejezése támogatja a célkitűzésüket: miután nem vágják egy százalék közelébe a kamatot – mint ahogy arra néhányan számítottak –, mérsékelt maradhat a forintra és a kötvényekre nehezedő nyomás, ha romlana a piaci hangulat, vagy tőkekivonás kezdődne a feltörekvő piacokról.

Magyarország az elmúlt egy évben két nagyobb piaci turbulenciát is viszonylag könnyen átvészelt. Tavaly nyáron mérsékelt hatást gyakorolt a forinteszközökre a Fed harmadik mennyiségi könnyítési programjának (QE3) kivezetése, az elmúlt hetekben pedig a görög válság sem okozott nagy vihart. A kötvénypiac sem sínylette meg a görög válságot, ebben szerepet játszik az is, hogy a jegybank az állampapírok felé tereli a bankokat az MNB-eszközből. A legtöbb szakértő azt várja, hogy az MNB legalább egy évig képes lesz fenntartani az alacsony kamatot, és csak 2016 második felében indulhat el az emelési ciklus. Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza viszont arra emlékeztetett: Matolcsy majdnem pontosan egy éve azt mondta, hogy megáll a ciklus, és hosszú ideig maradhat a 2,1 százalékos kamat, mostanra viszont 75 bázisponttal lejjebb vagyunk.

Kockázatot jelenthet, hogy a magyar infláció a következő hónapokban tovább fog emelkedni a júniusi 0,6 százalékról, és a reálkamat negatív lehet. Az év végére a legtöbben már két százalék feletti inflációt várnak: az alacsony kamat és emelkedő infláció kombinációja pedig csökkentheti a forint vonzerejét. Igaz, az MNB-nek nincs árfolyamcélja, és nem is interveniál – ahogy arra Matolcsy emlékeztetett –, így a forint esése nem biztos, hogy ellenére van a jegybanknak, ha az nem veszélyezteti az inflációs cél elérését.

Még nyugodtabb lenne az MNB a forint mozgása kapcsán, ha az autóhiteleket sem sújtaná az árfolyamkockázat. Nagy Márton, az MNB igazgatója a tájékozatón azt mondta: dolgozik egy munkacsoport a gazdasági tárcával az autóhitelek forintosításán. A jegybank azon az állásponton van, hogy érdemes kivezetni a jelzáloghitelek után a maradék devizahitelt is, ami összesen 250 ezer adóst, vagyis széles kört érint, és az összeg a GDP egy százalékát teszi ki.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek megerősítette: Orbán Viktor Nagy Mártont javasolja alelnöknek, erről a kormányfő levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét. A nemzeti bank alelnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Balog Ádám sem megy messzire, hiszen az MNB „gyámsága alá” tartozó MKB-t fogja irányítani elnök-vezérigazgatóként. Kiemelte: az MKB szanálása a finisben van, és jelentős leépítéssel is járt, de mostanra a bank hatékonyabbá vált. A bank idén bankadó nélkül nulla közeli eredményre számíthat, jövőre pedig bankadóval együtt sem lesz veszteséges, pedig néhány éve még százmilliárdos nagyságrendű veszteséget termelt. Balog hangsúlyozta: az idei év végén, legkésőbb a jövő év elején eladják a bankot.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek megerősítette: Orbán Viktor Nagy Mártont javasolja alelnöknek, erről a kormányfő levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét. A nemzeti bank alelnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Balog Ádám sem megy messzire, hiszen az MNB „gyámsága alá” tartozó MKB-t fogja irányítani elnök-vezérigazgatóként. Kiemelte: az MKB szanálása a finisben van, és jelentős leépítéssel is járt, de mostanra a bank hatékonyabbá vált. A bank idén bankadó nélkül nulla közeli eredményre számíthat, jövőre pedig bankadóval együtt sem lesz veszteséges, pedig néhány éve még százmilliárdos nagyságrendű veszteséget termelt. Balog hangsúlyozta: az idei év végén, legkésőbb a jövő év elején eladják a bankot. -->