Útjára indították a BRICS-országok bankját
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy hónapon belül a második olyan ceremóniát rendezték meg tegnap Kínában, amelyen egy új, a Világbank–IMF-koordinátáktól független nemzetközi fejlesztési bank megszületését ünnepelték. Június végén az 57 alapító ország vezetői a pekingi székhelyű Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bank (AIIB) alapszerződését írták alá, ez a 100 milliárd dolláros alaptőkéjű, Kína mellett India által dominált pénzintézet a tervek szerint legkorábban jövő év elején kezdi meg működését. A határidő tartását illetően azonban nem jó jel, hogy a tegnap megnyitott Új Fejlesztési Bank (NDB) életre hívásáról még 2012-ben döntöttek alapítói, az akkoriban még a tőkepiaci kedvencek közé tartozó BRICS-országok, vagyis Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika.
Az 50 milliárd dolláros alaptőkével induló bank felállását erősen hátráltatták a hozzájárulásokról, a menedzsmentről és a székhelyéről szóló viták, mára pedig a BRICS-országok már nincsenek abban a pozícióban, mint három éve voltak. Ez is az egyik oka lehet annak, hogy a sanghaji nyitóünnepség az AFP beszámolója szerint jóval szerényebb volt, mint az AIIB útnak indítása, Kínát például nem Hszi Csin-ping államfő képviselte, hanem Lu Csi-vej pénzügyminiszter. A sanghaji székhelyű NDB alaptőkéjét néhány éven belül 100 milliárd dollárra akarják növelni: Kína 41 milliárddal száll be, Brazília, Oroszország és India egyenként 18 milliárddal, Dél-Afrika pedig 5 milliárddal. Az elnöki posztot rotációs alapon töltik be, először az indiai Kundapur Vaman Kamath áll a bank élére (ő korábban a legnagyobb indiai privátbank, az ICICI Bank vezére volt).
A sajtóban csak BRICS-bankként emlegetett NDB az eredeti szándék szerint az alapítók infrastrukturális és egyéb fejlesztési projektjeit hivatott finanszírozni, most azonban Kamath azt is közölte a Reuters szerint, hogy „forródrótot” hoznak létre az AIIB-vel, és szoros kapcsolatokat akarnak kialakítani a két szervezet között. A bankelnök a nyitóünnepségen hangsúlyozta, nem kihívást akarnak jelenteni a meglevő rendszernek, hanem a maguk módján javítani, kiegészíteni akarják azt – az utolsó részletekről döntő két héttel ezelőtt találkozón, Ufában a házigazda orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov még azt mondta, hogy az öt ország együttműködése a nemzetközi kapcsolatok új, több központú működését illusztrálja.
Annak idején az alapítók részben azzal indokolták az új fejlesztési bank életre hívását, hogy a Világbankban és a Nemzetközi Valutaalapnál a fejlődő országok nem rendelkeznek elegendő szavazati joggal, ezekben a szervezetekben az USA, a meglevő Ázsiai Fejlesztési Bankban pedig Japán az úr. Az NDB-ben azonban végül is Kína rendelkezik a szavazatok 39,5 százalékával, a fenti két ország nélkül létrehozott AIIB-ben pedig egyenesen vétójogot élvez.


