Válságállóbb lett a magyar gazdaság

Az áruforgalom mellett a szolgáltatásokból is egyre nagyobb kereskedelmi többlete keletkezik Magyarországnak. A MNB szakértői szerint az egyenleg válság utáni növekedéséhez elsősorban a szolgáltatásimport visszafogott növekedése járult hozzá, miközben az export növekedési üteme csak kisebb mértékben csökkent. Ez azt mutatja, hogy a válság az áruforgalomnál jóval kevésbé érintette a szolgáltatások külkereskedelmét. Ráadásul a GDP-arányos külső finanszírozási képességben 2009 óta bekövetkezett 7 százalékpontos emelkedésből 4 százalékpontos javulás köthető a szolgáltatások többletének bővüléséhez.

Míg a 2008-as válságot megelőzően a szolgáltatásexport és -import hasonló növekedése miatt az egyenleg a GDP 1–1,5 százaléka között alakult, addig a válságot követően a GDP-arányos import stagnálása mellett tovább nőtt az export. Ennek hatására a szolgáltatásegyenleg többlete a GDP közel 5 százalékára emelkedett. A növekvő többletnek hátterében inkább az import visszafogott bővülése állhat – állapítja meg az MNB. Ez nem is meglepő, hiszen a belső kereslet a válságból való kilábalás során gyenge volt, és csak mostanában kezdett el erősödni.

A szolgáltatás egyenlegén belül az utazásnak, vagyis a turizmusnak van a legmagasabb többlete, míg az elmúlt két évben látott bővülésben az egyik legnagyobb szerepe a szállítási szolgáltatásoknak volt. A magyar gazdaság turizmushoz kapcsolódó nettó exportja viszonylag magas szinten, a GDP 2,5-3,0 százaléka körül stabilizálódott a válság óta tartó időszakban, így nagyban hozzájárult a szolgáltatásegyenleg többletéhez. A 2010-ben kezdődő dinamikus emelkedés a bérmunka jellegű szolgáltatásokhoz, az üzleti szolgáltatásokhoz (például jogi, számviteli szolgáltatások), illetve egyéb kisebb tételek együttes javulásához köthető; 2012-t követően pedig a szállítási szolgáltatások többletében láthattunk érdemi javulást.

A szállítási szolgáltatásokból származó bevételek emelkedésében Magyarország földrajzi elhelyezkedésének is szerepe lehetett az MNB szerint. Nőtt a légi személy-, a közúti áru- és a közúti szállítást kiegészítő szolgáltatás forgalma. A közúti áruszállítás szempontjából Magyarország kiemelt földrajzi elhelyezkedésének lehet jelentősége. Magyarországon keresztül ugyanis a régiós országokhoz képest több nemzetközi közlekedési folyosó halad át. Ezzel összhangban a 100 négyzetkilométerre jutó autópályák és autóutak tekintetében is élen járunk a környező országokhoz képest, ráadásul 2013-tól az útdíjfizetési kötelezettségből származó bevételek is hozzájárultak a szolgáltatásexport emelkedéséhez. A légi szállítás bevételeinek folyamatos emelkedése 2012-ben ugyan – vélhetőleg a Malév csődbemenetele miatt – átmenetileg csökkent, összességében így is érdemi az ágazat hozzájárulása a szállítási szolgáltatásokhoz.
Magyarország szolgáltatásegyenlege különösen magasnak számít a régióban, ahol a szolgáltatásokból származó nettó export mértéke a hazánkban tapasztalt jelentős növekedéssel szemben viszonylag stabilan alakult az elmúlt években.

A szolgáltatások exportja a válság éveiben jóval kevésbé esett vissza, mint az áruexport, ami az MNB kutatói szerint arra utal, hogy a szolgáltatások exportja kevésbé van kitéve a kereslet ingadozásának. A szolgáltatások vélhetően kevésbé vannak kitéve a finanszírozásban bekövetkezett visszaesés negatív hatásainak az MNB szerint: az alacsonyabb tőkeigény mellett az is ezt támasztja alá, hogy a szolgáltatásoknál kevésbé válik el egymástól a teljesítés és a fizetés, így a szolgáltatással foglalkozó vállalatoknak kevésbé kell fizetési késedelemmel szembenézniük, és az ehhez kapcsolódó áthidaló finanszírozást megoldaniuk. Ráadásul számos olyan szolgáltatás lehet, amelyek elengedhetetlen részei a termelésnek, és az árukkal ellentétben azokat nem lehet készletezni. A jegybank megállapította: a szolgáltatások exportjában az utóbbi időben tapasztalt növekedés jelentősen tompíthatja egy esetleges válság hatásait a jövőben.

Esett a reálárfolyam

A szolgáltatásegyenleg bővülése az Európai Unió országai között is jelentősnek mondható Magyarországon, ami a válság óta bekövetkezett reálárfolyam-gyengüléssel is összefügghet. A munkaköltség-alapú reálárfolyam leértékelődése a versenyképesség javulásán keresztül a szolgáltatásegyenleg bővülő többletével járt együtt – írta a jegybank. A mediterrán országok közül Spanyolországban és Portugáliában is jelentősen leértékelődött a reálárfolyam, amiben főként a munkaköltségek relatív csökkenése játszhatott szerepet.