Hisznek a jegybanknak az elemzők

Magyarországon és Lengyelországban is folytatódott idén a kamatcsökkentési sorozat annak ellenére, hogy korábban a lazítási ciklus végét jelezték a döntéshozók – emlékeztetnek a Morgan Stanley közgazdászai, akik felteszik a kérdést, hogy ismét megtörténhet-e ugyanez.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusban zárta le öt hónapig tartó kamatcsökkentési ciklusát, amelynek során 2,1 százalékról 1,35-re vágták az irányadó rátát. Matolcsy György MNB-elnök a lazítási ciklus után tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján jelezte: nagyon hosszú ideig nem változtatnak az 1,35 százalékos kamaton.

Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza rögtön fel is vetette, hogy a tavaly nyáron befejezett ciklus után (amelynek során 490 bázisponttal csökkentette a rátát az MNB) Matolcsy azt mondta, 2015 végéig nem változtatnak a kamaton. Ehhez képest 75 bázisponttal lejjebb vagyunk – jegyezte meg Montalto.

Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető közgazdásza azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyzet azóta megváltozott. Kétségtelen, hogy Matolcsy tavaly nyári iránymutatása nem állta ki az idők próbáját, mert idén újra kamatot csökkentettek. A szakértő nem zárja ki, hogy ez újra megtörténik, de három tényező miatt sem tartja valószínűnek ezt a forgatókönyvet.

Márciusban túl alacsony szinten volt az infláció, jelentősen alulmúlta az MNB célját, ezért úgy érezték, hogy a korábbi ígéretükkel ellentétben újra vágniuk kell. A tartós tartás melletti első érv az, hogy az olaj határidős árfolyama most csak 10-15 százalékkal alacsonyabb annál, mint ahogy az MNB várja, ami sokkal kisebb mérték, mint a tavalyi év júliusa és 2015 eleje között látott eltérés, akkor ugyanis több mint 50 százalékot esett az olaj árfolyama – magyarázza Pasquale Diana.

A kamatvágási ciklus újraindítása elleni második érve az elemzőnek az, hogy a makrogazdasági alapforgatókönyvükhöz képest márciusban a három pálya közül kettő a lazítás irányába mutatott, most viszont már csak egy számol „lefelé mutató” inflációs kockázatokkal (vagyis a vártnál alacsonyabb inflációs pályával), míg kettő szigorítási pályát rajzolt fel az MNB.
A harmadik érv, hogy közeledik a globális kamatkörnyezet normalizálódása. Pasquale Diana kiemelte, hogy a Federal Reserve valószínűleg idén elkezdi emelni a kamatot, ami szintén csökkenti az MNB további kamatvágásának esélyét. A hosszú lejáratú magyar állampapírhozamok nőttek az első negyedév óta, és a hozamgörbe meredeksége 100 bázisponttal nőtt azóta, hogy az MNB újrakezdte a ciklust. Ezt pedig nem hagyja figyelmen kívül az MNB a monetáris politikai döntéseinél.

A JP Morgan elemzői szerint a 3 százalékos inflációs sáv köré meghatározott 1 százalékpontos toleranciasáv is rugalmasságot biztosít az MNB-nek, a kamatemelés pedig segít elkerülni, hogy az Európai Központi Banknak legalább jövő év szeptemberéig tart az eszközvásárlási programja. A JP Morgan 2017-ig a kamat tartását várja, a legtöbb szakértő azonban jövőre már kamatemelést prognosztizál.

A Morgan Stanley elemzője azonban azt is hangsúlyozta, hogy a kamaton kívül számos nem konvencionális eszközt (ilyen a növekedési hitelprogram, az önfinanszírozás, a devizatartalék használata a frankhitelek átváltására, illetve a kamatcsereügyletek) képes és hajlandó használni az MNB az alacsonyabb finanszírozási költségek és a növekedés támogatásának érdekében.

A Morgan Stanley elemzője azonban azt is hangsúlyozta, hogy a kamaton kívül számos nem konvencionális eszközt (ilyen a növekedési hitelprogram, az önfinanszírozás, a devizatartalék használata a frankhitelek átváltására, illetve a kamatcsereügyletek) képes és hajlandó használni az MNB az alacsonyabb finanszírozási költségek és a növekedés támogatásának érdekében. -->