Kedvező GDP-adat adta fel a leckét a svéd jegybanknak

Növekedés Meglepetést okozott a múlt héten közölt svéd GDP-adat: az észak-európai országban negyedéves alapon 1 százalékkal nőtt a gazdaság a második negyedévben a várt 0,7 százalék helyett. Ez éves szinten 3 százalékos bővülést jelent, ami szintén meghaladja a jegybank 2,5 százalékos prognózisát.

Elemzők szerint mindez nem jelenti azt, hogy enyhülne a deflációs veszély az országban. A növekedés motorjai – mint a Bloomberg kiemeli – az export, illetve az állami beruházások voltak, miközben továbbra is elmaradnak a várakozásoktóla magánszektor beruházásai és a háztartások fogyasztása. A fogyasztói árak júniusban 0,4 százalékkal estek vissza, vagyis nincs jele annak, hogy a 2012 vége óta tartó deflációs trend megfordulna.

Ezért is egyre nagyobb a nyomás a jegybankon, amely július elején tíz bázisponttal, mínusz 0,35 százalékra csökkentette a február óta negatív tartományban levő alapkamatot. A Riksbank döntése – amelyet a bizonytalan külső környezettel indokoltak – akkor is meglepetést okozott, és ezúttal sem tűnik úgy, hogy célravezető lenne, hiszen a kedvező GDP-adat nyomán tovább erősödött a korona a piacokon. Így pedig hiába a folytatódó jegybanki ösztönzések, rendkívül távolinak tűnik a 2 százalékos inflációs cél.

A kérdés most az, hogy mit lép a jegybank. Amíg korábban arra tettek utalást, hogy a mínusz 0,35 százalékos alapkamat akár egy évig változatlan maradhat, a Bloombergnek nyilatkozó elemzők egy része már nem tartja kizártnak a további kamatvágást sem.

A meglepően kedvező svéd GDP-adat nem volt egyedülálló Európában. A múlt héten két euróövezeti mentőprogramot átvészelő ország is kedvező adatokat közölt. A spanyolok a második negyedévben egyszázalékos bővülésről számoltak be negyedéves, illetve 3,1 százalékos növekedésről éves alapon. Az ír statisztikai hivatal pedig az első negyedévre 1,4 százalékos, éves alapon pedig 6,5 százalékos bővülést jelzett.