Középpontban a konjunktúra
Továbbra is elsősorban külső hatások alakíthatják a piaci folyamatokat a héten – vélik a CIB elemzői. A görög hiteltárgyalásokról érkezhetnek hírek, de a befektetők leginkább a tengerentúli munkaerő-piaci adatokra figyelhetnek. Európában és Magyarországon a második negyedéves gazdasági növekedésről tudhatunk meg többet. A hét második felében azonban néhány egyensúlymutató is megjelenik: csütörtökön az államháztartás júliusi adatai jelennek meg, itt van esély az éves tervet túlszárnyaló deficitszám elérésére is, miután a mutató 94 százaléknál járt az előző hónapban. Pénteken aztán a nemzetközi tartalékokról publikál az MNB: a június végén elért 34,7 milliárdos szint nem volt alacsony, de 2,4 milliárddal kisebb volt, mint az egy hónappal korábbiak.
Szerdán a KSH első becslését publikálja a júniusi kiskereskedelmi adatokra. Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 746 milliárd forint volt májusban.
Rögtön hétfőn jelenik meg a júliusi beszerzésimenedzser-index. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által számolt index értéke júniusban 55,1 pont volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a májusinál, és noha a visszaesés átmenetinek tűnik, nagy kérdés, hogy az ipar ismét növekedésnek indul-e. Erre kell figyelni a pénteken megjelenő júniusi ipari termelési adatok esetében is: májusban szezonális hatások miatt 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az előző havi 6,3 százalékos bővülés után, a nagy kérdés azonban az, hogy a szezonálisan kiigazított növekedési mutató marad-e hat százalék felett.
Ez azért is érdekes, mert – mint Váradi Beáta, az OTP elemzője az uniós növekedési adatok kapcsán megjegyezte – az utóbbi hónapokban az első negyedévet követően publikált, kissé kedvezőtlenebb bizalmi indexek és havi konjunktúraadatok formálták az EU növekedési ütemével kapcsolatos várakozásokat, és annak enyhe lassulását vetítették előre. A múlt héten azonban néhány EU-tagország publikálta előzetes, második negyedéves GDP-adatát (Spanyolország 1 százalék, Svédország 1 százalék, negyedéves bázison), amelyek – hangsúlyozta az elemző – meglepően kedvező képet festenek az EU második negyedéves gazdasági teljesítményéről. Ugyanakkor Németországban továbbra sem látni az inflációs nyomás erősödését, és a héten megjelenő ipari termelésre, illetve exportra vonatkozó júniusi adatok sem mutatnak majd jelentős fellendülést az elemzői konszenzus szerint. Váradi Beáta megítélése szerint a beérkező német tényadatok segítenek majd annak megítélésében, hogy számítsunk-e kellemes meglepetésre az augusztus közepén megjelenő EU-s és eurózónás német tényadatnál.
Mindezeken kívül kedden a román, csütörtökön a cseh jegybank döntését ismerhetjük meg az alapkamat szintjéről. Romániában július elején 1,75 százalékon megállt a kamatcsökkentési ciklus, és a konszenzus alapján ezúttal sem számíthatunk a kamatszint változására. Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője szerint néhány hónapos horizonton ugyanakkor lehet esélye az alapkamat kismértékű csökkentésének, az áfamérséklés miatt várhatóan visszaeső inflációnak köszönhetően. Csehországban a korona erősödése okozhat fejfájást a monetáris politikának: az ülést követően vélhetően igyekeznek majd minél hosszabb ideig nagyon laza monetáris kondíciókat előrevetíteni. Az infláció továbbra is 1 százalék alatt alakul, a maginfláció 0,5 százalék volt júniusban, de a négy százalék körüli GDP-növekedés mellett nehéz igazán hitelesen nagyon laza monetáris politikát előrevetíteni.
Az Egyesült Államok makrogazdasági naptára viszont tényleg tele lesz fontos makrogazdasági adatokkal: a legfrissebb jövedelmi és fogyasztás számok és a júliusi ISM-indexek mellett az ADP-felmérés eredménye és az NFP-jelentés ad pontosabb képet arról, hogy hogyan indult a harmadik negyedév a gazdaságban és a munkaerőpiacon – hangsúlyozzák a CIB-nél. Augusztus 7-én a nem mezőgazdasági álláshelyek változásáról, a munkanélküliségi ráta és a keresetek alakulásáról érkeznek fontos adatok az USA-ból. A nem mezőgazdasági álláshelyek 233 ezer fővel emelkedtek júniusban, a júliusi adat tekintetében pedig 218 ezer fős növekedést várnak az elemzők. Július hónapra az elemzők az előző havi adattal megegyező, azaz 5,3 százalékos munkanélküliségi rátát várnak. Módos Dániel, az OTP Bank elemzője szerint fontos megjegyezni, hogy ez az érték már nagyon közel van az inflációt nem növelő munkanélküliség természetes rátájához, amely a Fed szerint 5,2 százalék körül lehet. Az elemző szerint mivel a munkanélküliség további csökkenése, valamint a bérdinamika gyorsulása még feszesebbé teheti a munkapiacot, ráadásul a bérek emelkedése idővel inflációs nyomáshoz vezet, így kedvező adatok esetén tovább nő majd a szeptemberi kamatemelés valószínűsége.
