Lépéskényszerbe került a kínai jegybank

A kínai jegybanknak (PBoC) szerdára virradóra is sikerült meglepnie a piacokat, noha csak azt csinálta, amit megígért: az egy nappal korábban meghirdetett új módszer szerint határozta meg a jüan középárfolyamát (fixing), vagyis figyelembe vette az előző napi piaci fejleményeket. Ennek megfelelően 6,3306 jüan/dollár lett a középárfolyam – plusz/mínusz 2 százalékos kereskedési sávval –, amivel a jegybank újabb 1,6 százalékkal leértékelte a jüant az előző napi, közel 1,9 százalékos gyengítést jelentő változtatás után.

A heves reakciókat részben az magyarázta, hogy a PBoC eredetileg egyszeri lépésről beszélt, igaz, azt nem hangsúlyozta, hogy a fixing önkényes eltolása mellett a meghatározási módszer piacivá tételét magában foglaló lépés hatását azonnal érvényesíti majd. Az új fixinget újabb leértékelésként értékelte a piac, magyarázataként pedig továbbra is azt emelték ki az elemzők, hogy a belső kereslet beindulásáig a kínai gazdaságpolitika irányítói újból célszerűnek tarthatják, hogy „rásegítsenek” az exportra.

Ezt támasztották alá a tegnap megjelent makroadatok is: az ipari termelés júliusban 6 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, szemben a júniusi 6,8 százalékkal és a 6,6 százalékos elemzői várakozásokkal. Az állami infrastrukturális beruházások helyzetét is tükröző állóeszköz-beruházások csak 11,2 százalékkal bővültek 2015 első hét hónapjában, ez az adott periódus leggyengébb adata az utóbbi másfél évtizedben.

A júliusi kiskereskedelmi adat pedig azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás felpörgése is várat magára: júliusban év/év alapon 10,5 százalékkal nőtt a forgalom, az előrejelzések a júniusival megegyező 6,6 százalékos bővülésről szóltak. Az autóeladások 7,1 százalékkal visszaestek. Egyedül a lakáseladások alakultak vigasztalóan az első hét hónap 16,8 százalékos növekedésével, de ez sem ígérkezik tartósnak az ingatlanberuházási adatok, illetve a kiadott építési engedélyek ismeretében.

A kínai vezetés ugyan szabályozói és költségvetési lépésekkel, beruházási programokkal is törekedett az elmúlt évben a gazdasági növekedés erősítésére, de a gyorsabb eredményt látnivalóan a szoros ellenőrzés alatt álló jegybanktól várják. A PBoC mindeddig inkább a hitelezés élénkítésével operált – a kötelező tartalékráta csökkentése mellett kamatvágásokkal is –, hogy el lehessen kerülni a túl meredek lefékeződést, egyelőre mindhiába. A tavaly 24 éve legalacsonyabb mértékben, 7,5 százalékkal növekvő GDP idén az első két negyedévben már csak 7-7 százalékkal bővült, és elemzők szerint nem kizárt, hogy a most folyó negyedév csupán 6,5 százalékos gyarapodást hoz. Egyesek ráadásul úgy vélik, hogy Peking kozmetikázza az adatokat, és a GDP legfeljebb feleolyan tempóban növekszik, mint ahogy a hivatalos statisztikákban szerepel.

Az árfolyam-politikai fordulat mindenesetre azt mutatja, Peking inkább elviseli, hogy megint a túl gyenge jüan miatt kezdjék bírálni – ahogy az évekig történt –, semmint hogy kivárja a lassabban érvényesülő, soktényezős kormányzati lépések hatását. Az idő szorít, mert októberben tartja a Kínai Kommunista Párt központi bizottsága azt az ülését, ahol a következő öt év növekedési célszámait is meghatározzák, és valószínűleg nem akarnak majd nagyon eltérni a 7 százalék körüli értéktől.

A kockázatvállalás sürgős voltát mutatja az is, hogy a kínai vezetés akár a közvetlen kritikát is vállalja – Hszi Csin-ping államfő szeptemberben utazik hivatalos látogatásra Washingtonba. Igaz, az amerikai félnek is meg kell gondolnia az esetleges szemrehányásokat a túlságosan „exportbarát” jüan miatt, hiszen a kínaiak emlékeztethetnek arra, hogy az USA évek óta bírálja őket a mesterségesen alakított árfolyamért, és most éppen Washington elvárásait is teljesítik, amikor nagyobb teret engednek a piaci hatásoknak.

Elégedett, de óvatos az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) üdvözlendő lépésként értékelte a jüan árfolyamának újfajta meghatározását, a nagyobb rugalmasság nagyon fontos a globális pénzpiacokba gyorsan integrálódó Kína számára – fogalmazott az IMF közleménye, hozzátéve, hogy ez nem érinti a jüan nemzetközi tartalékvaluta szerepével kapcsolatos megfontolásokat. Peking el szeretné érni, hogy a jüan bekerüljön az IMF valutakosarába, ehhez az is kell, hogy az árfolyamot a piac határozza meg.

A szervezet évekig bírálta Kínát a jüan alulértékelt volta miatt, ez azonban idén májusban kikerült az országértékelésből, amiből sokan arra következtettek, hogy Peking közelebb került céljához. A múlt héten viszont – még a jegybanki döntés előtt – az IMF egy szakértői jelentése azt állapította meg, hogy Kínának még időre lehet szüksége a kosárba kerüléshez.