Ma újranyit az athéni tőzsde

A normalizálódás jeleként értékelhető Görögországban, hogy ma újranyit az athéni tőzsde: a kereskedés öthetes kényszerszünet után indulhat meg, és ahogy a bankrendszerben, a tőkekorlátozások itt is hatással lehetnek a forgalomra. Szabadon vásárolni ugyanis egyelőre csak a külföldiek tudnak majd – ha bizonyítani tudják, hogy korábban is aktívan kereskedtek a börzén –, a görögök viszont csak külső forrást, vagyis készpénzt, meglévő befektetési számlájukon található, netán külföldről származó összegeket fordíthatnak részvényvásárlásra, a helyi bankokban levő pénzüket nem. Az Európai Központi Bank (EKB) – amely végső soron engedélyezte a tőzsdezár feloldását – annak nem állta útját, hogy a helyi pénzintézetek papírjaival is kereskedjenek. Korábban az ágazat adta az athéni tőzsde forgalmának több mint a felét.

A döntéseket bírálta az athéni tőzsdeegyesület (SMEHA), amelynek tagjai közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy torzulásokat idézhet elő a 41 milliárd dolláros piacon, ha vásárolni csak korlátozásokkal lehet, miközben az eladást semmi nem akadályozza. A döntéshozók aggodalma is érthető, hiszen azzal együtt, hogy az EKB már nem emeli a görög bankoknak nyújtott, jelenleg 91 milliárd eurós rendkívüli likviditási keretet (ELA), a tőkekorlátozások fenntartása még úgy is szükséges lehet, hogy enyhült a június végi pánikhelyzet. Mindenesetre a bankforgalomban is lassan enyhül a szigor: a kormány a Kathimerini szerint egyelőre azt fontolgatja, hogy a hetente kivehető 420 eurót nemcsak pénteken, hanem a hét többi napján is fel lehessen venni – vagyis távol vagyunk még a készpénzkivét felszabadításától.

Kielégítő megoldást az jelentene – ha nem is a bankok stabilizálására, legalább a közhangulat szempontjából –, ha az athéni kormány és a nemzetközi hitelezők megállapodásra jutnának a hosszú távú finanszírozás feltételeiről. A múlt héten kezdődött tárgyalásoknak elvben augusztus 11-ig le kellene zárulnia ahhoz, hogy augusztus 20-ig – vagyis az EKB felé elvárt újabb fizetés határidejéig – meg is érkezzen a becslések szerint 86 milliárd eurós újabb mentőhitel első részlete. Az Avgi athéni lap tegnapi számában azt írta, hogy az Alekszisz Ciprasz vezette kormány az állandó euróövezeti mentőalapból biztosított kölcsönből egy 24,36 milliárdos részt hívna le azonnal. Ebből az EKB-nak járó 3,2 milliárdos kötvénykifizetésen túl elsősorban a bankok azonnali újratőkésítését biztosítanák, ezenkívül azonnal vissza kellene fizetni a július 20-án biztosított, 7,2 milliárdos áthidaló kölcsönt, a bankoknak pedig 10 milliárd jutna – idézi a Reuters a görög kormányhoz közel álló lapot. A pénzintézetek tőkeigénye ennél jóval magasabb: szakértők 25 milliárd euróra becsülik a konszolidáláshoz szükséges forrás nagyságát. A többi forrást a július 13-án aláírt egyezmény alapján felállítandó privatizációs alapból szereznék – kérdés, hogy a tervek szerint az ezen keresztül piacra dobandó 50 milliárd eurónyi állami tulajdonból mikorra és mennyi pénz folyik majd be.

A párton belüli ellentétek elsimításával a jelek szerint megvárják, hogy lezáruljanak az új hitelprogramról szóló tárgyalások. Szeptemberben várható rendkívüli kongresszus: ha Ciprasz ott elveszíti többségi támogatottságát, akár ezt követően, esetleg novemberben, a program első felülvizsgálata után előrehozott választásokat rendezhetnek Görögországban.

A párton belüli ellentétek elsimításával a jelek szerint megvárják, hogy lezáruljanak az új hitelprogramról szóló tárgyalások. Szeptemberben várható rendkívüli kongresszus: ha Ciprasz ott elveszíti többségi támogatottságát, akár ezt követően, esetleg novemberben, a program első felülvizsgálata után előrehozott választásokat rendezhetnek Görögországban.-->