Nem a beruházások fékezték le a gazdaságot

Az idei második negyedévben az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások 1,7 százalékkal emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység 5,7 százalékkal növekedett, ezen belül az építési beruházások 10,1, a gép- és berendezésberuházások 0,5 százalékkal.

A jó beruházási teljesítményből a versenyszféra és az állam is meghatározó szerepet játszott. A versenyszféra beruházásai 13,6 százalékkal, az államiak 15,7 százalékkal növekedtek. Mindez azt is jelenti, hogy a tavalyi választásokra felpörgetett beruházási hullámot tovább tudta növelni az állam.

[caption id="" align="alignleft" width="601"] forrás: KSH[/caption]A KSH szerint a nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 45 százalékkal emelkedett, a vasút- és autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok, illetve a járműparkok jelentős bővítésének köszönhetően.

Jelentősen nőttek a beruházások a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (37 százalék), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás (25 százalék) és az oktatás (21 százalék) területén. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény 15,3 százalékkal nagyobb lett.

A beruházások egynegyedét adó feldolgozóipar beruházásai – az egy évvel korábbi kiemelkedő növekedést követően – 7,1 százalékkal csökkentek. A nemzetgazdasági ágon belül nagyobb mértékű visszaesés következett be a gyógyszergyártásban, a gumi, műanyag, nemfém ásványi termékek gyártásában, valamint a járműgyártásban – írta a KSH.

A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül számottevően csökkentek a beruházások a mezőgazdaság (29 százalék), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (22 százalék), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (21 százalék) és a kereskedelem (7,2 százalék) nemzetgazdasági ágakban.

A második negyedéves előzetes GDP-adatok után – amely a gazdaság 2,7 százalékos növekedését mutatta – számos elemző úgy vélte, hogy a beruházások gyengébb teljesítménye miatt lassulhatott a gazdasági növekedés. A beruházások azonban az első negyedéves visszaesés után új lendület vettek, ami azért is jó teljesítmény, mert a tavalyi azonos időszaki bázis magas. Akkor több mint 24 százalékkal nőttek a beruházások.

Felhasználási oldalról tehet a beruházások minden bizonnyal támogatták a gazdaság növekedését, ahogyan a fogyasztás és a nettó export is jól teljesíthetett. Maradt a készletváltozás, ami visszahúzó erő lehetett. Termelési oldalról már eddig is tudható volt, hogy a mezőgazdaság teljesítményének visszaesése húzta vissza a növekedést, ugyanakkor az ipar és a szolgáltatások a második negyedévben is jól teljesítettek.

A beruházások növekedése arra utal – különösen, hogy a versenyszféra is erősen nőtt –, hogy a magyar gazdaság továbbra is viszonylag dinamikus növekedési pályán haladhat.