Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,6 százalékát érte el 2015 második negyedévének végén – tette közzé a jegybank. A közlemény szerint az adósságot a második negyedévben a nettó adósságfelvétel 397 milliárd forinttal, míg a forint árfolyamváltozása 508 milliárd forinttal növelte. Az adósságmutató az egy évvel ezelőttihez képest 3,1 százalékpontot csökkent, a tavaly év véginél azonban 2,1 százalékponttal magasabb. Az adóssághelyzet javulását mutatja azonban a nettó tartozás csökkenése: ez a GDP 71,2 százalékát teszi ki, ami mind az egy évvel ezelőttinél (74,4 százalék), mind pedig a tavaly év véginél (73 százalék) alacsonyabb. Vagyis: az állam most leginkább tartalékol és több készpénzt tart a számláin. Várható, hogy az év végén ismét csökken a bruttó adósság, hogy a hivatalos mutatóban az elmúlt év alatti szintet sikerüljön tartani: az adósságmutató ilyen „szezonalitása” néhány éve tart már ugyanis.
Az MNB jelentése szerint 2015 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 46 milliárd forint volt. Eszköz oldalon a Budapest Bank megvásárlása következtében jelentős mértékben nőtt a központi kormányzat által birtokolt részvényállomány. Számottevően növekedtek a központi kormányzat Európai Unióval szembeni egyéb követelései is. Kötelezettség oldalon jelentősen csökkent a rövid lejáratú értékpapír-állomány, egyedül a háztartások esetében mutatkozott nagyobb mértékű kincstárjegy-vásárlás. A hosszú lejáratú értékpapírok tranzakcióból fakadó állománynövekedése két ellentétes irányú folyamat eredőjeként alakult ki: a negyedév során jelentős belföldi államkötvény-kibocsátás történt, amit az előző negyedévhez hasonló, nagyarányú külföldi devizakötvény-visszavásárlás részben ellensúlyozott. A hitelek esetében a hosszú lejáratú hitelállomány növekedése mögött elsősorban a részesedésvásárláshoz kapcsolódó hitelfelvétel állt, emellett kisebb mértékű hiteltörlesztés is történt. A rövid lejáratú hitelek tranzakcióból fakadó csökkenését a külföldiekkel szemben fennálló, derivatív ügyletekhez kapcsolódó hitelállomány apadása okozta.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 75 milliárd forint volt a második negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkent a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, amit elsősorban egyéb kötelezettségeinek finanszírozására használt fel. Ennek következtében erőteljesen csökkentek a vállalatokkal szembeni adó- és egyéb tartozásai.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2015 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,7 százaléka (2502 milliárd forint) volt. 2015 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (571 milliárd forint) a negyedéves GDP 7,0 százalékát tette ki. A háztartások tárgynegyedévi nettó finanszírozási képességére növelő hatással volt, hogy a devizahitelek egy részének forintosítása és elszámolása a második negyedévre húzódott át. Az ingatlan és egyéb hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány tovább csökkent, illetve növekedett a hiteltartozással már nem rendelkező, elszámolásban résztvevő háztartások pénzügyi eszköze a pénzügyi intézményektől kapott transzfer hatására. 2015 második negyedévében a pénzügyi eszközök közül a háztartások által tartott készpénz-állomány a korábbi negyedévekhez hasonlóan emelkedett.
A rövid lejáratú lekötött betétek állománya a folyószámla betétek növekedésével közel azonos mértékben csökkent. A rövid lejáratú állampapírok állománya tranzakcióból eredően nőtt, a hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya kisebb mértékben csökkent. A pénzpiaci alapok jegyeinek csökkenését a külföld és a nem pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek pozitív tranzakciói ellensúlyozták. A biztosítástechnikai tartalékok növekedését az önkéntes és önsegélyező nyugdíjpénztárakban tartott befektetések növekedése eredményezte. Az egyéb követelések növekedésében a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni adójellegű követelések és az Európai Unió által folyósított támogatások játszottak szerepet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.