Újra nyolcvan százalék közelében az államadósság

Ismét nyolcvan százalék közelébe került az államadósság a félévkor – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A múlt év végén a maastrichti adósságmutató még 76,9 százalékon állt, félévkor 79,6 százalékra emelkedett. A közlemény szerint az adósságot a második negyedévben a nettó adósságfelvétel 397 milliárd forinttal, míg a forint árfolyamváltozása 508 milliárd forinttal növelte. Az adósságmutató az egy évvel ezelőttihez képest 3,1 százalékpontot csökkent, a tavaly év véginél azonban 2,1 százalékponttal magasabb. Az adóssághelyzet javulását mutatja azonban a nettó tartozás csökkenése: ez a GDP 71,2 százalékát teszi ki, ami mind az egy évvel ezelőttinél (74,4 százalék), mind pedig a tavaly év véginél (73 százalék) alacsonyabb. Ez annyit jelent, hogy az állam most leginkább tartalékol – ahogyan a korábbi években is. Várhatóan az év végén ismét csökken a bruttó adósság, hogy a hivatalos mutatóban az elmúlt év alatti szintet sikerüljön tartani: az adósságmutató ilyen „szezonalitása” néhány éve tart már ugyanis.

Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy a féléves adósságszám nem lesz annyira szép. A hiány ugyan nem szállt el (a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye a második negyedévben alig 46 milliárd forint volt), ám az Államadósság Kezelő Központ heti és havi jelentéseiből már láthatóvá vált, hogy május–júniusban emelkedett a bruttó adósság a központi kormányzatnál. A jegybank szerint a második negyedévben a központi kormányzatnál a Budapest Bank megvásárlása miatt nőtt az eszközállomány, ami annyit is jelent, hogy most nem a készpénz, hanem a részvényvagyon nőtt a tartalékoknál. A kötelezettség oldalon a 197 milliárdos bevásárlást egy nagyobb, 220 milliárd forint feletti hosszú távú hitel felvétele kísérte – így emiatt a bruttó tartozás növekedett, míg a nettó nem változott. Ezenkívül számottevően növekedtek a központi kormányzat Európai Unióval szembeni egyéb követelései is – vagyis a nettó és a bruttó adósság közötti különbség növekedésében szerepet játszik az is, hogy Brüsszel nem fizet.

A jegybanki jelentés szerint kötelezettség oldalon jelentősen csökkent a rövid lejáratú értékpapír-állomány, míg a hosszú lejáratoknál folytatódott az erőteljes belföldi államkötvény-kibocsátás, amit (ahogyan az előző negyedévben, úgy most is) a külföldi devizakötvény-visszavásárlások ellensúlyoztak.

A társadalombiztosítási alapok esetében nem volt nagy változás: a nettó finanszírozási képesség 31 milliárd forint volt a második negyedévben (vagyis a központi kormányzatot ezekkel együtt alig kellett finanszírozni). Az alapoknál kismértékben nőttek a háztartásokkal szembeni adó- és járulékkövetelések (vagyis az elmaradt befizetések összege), míg a kötelezettségekben nem történt érdemi változás.

Érdekesség, hogy a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye viszonylag magas, 75 milliárd forint volt a második negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkent a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, amit a szektor elsősorban egyéb kötelezettségeinek finanszírozására használt fel. Ennek következtében erőteljesen csökkentek a vállalatokkal szembeni adó- és egyéb tartozásai.