BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Exportőrök: kicsi a hazai piac

A hazai piac kicsi, ezért kell külföldieket megcélozniuk a magyar cégeknek. A külpiaci jelenlétből adódó verseny egyben a cégek fejlődését is szolgálja – hangzott el a Világgazdaság konferenciájának panelbeszélgetésén, ahol hazai cégvezetők ismertették saját vállalataik exporttevékenységének jellemzőit.

„A magyar piac kicsi volt számunkra, ezért mentünk 1993-ban külföldre” – mondta Farkas József, a gyógyászati implantátumokat és protéziseket gyártó, forgalmazó Sanatmetal ügyvezető igazgatója. A 4,5 milliárdos árbevételükből mintegy 3,5 milliárdot tesz ki az export, általában évi hat nemzetközi kiállításon vannak jelen. „Ha egy cég fejlődni akar, akkor ki kell menni a külföldi piacra versengeni” – mondta.

A prototípust, szerszámokat, készülékeket gyártó Technoplast az után lépett ki a külpiacra, hogy a rendszerváltás után a hazai felvevő piaca megszűnt – mondta Zai Péter, a cég ügyvezető igazgatója. A társaság árbevételének 85-90 százalékát az export teszi ki.

A flottamenedzsment és műholdas járműkövető rendszer szolgáltatást nyújtó WebEye International értékesítési és marketingigazgatója pedig azt emelte ki, hogy cégük kezdetben csak a saját szállítmányozó ügyfeleiket szolgálta ki külföldön, majd később ott is ügyfeleket szereztek. Nagybalyi Nándor várakozása szerint idén 4 milliárd körül alakulhat az árbevételük, amelynek várhatóan 45 százaléka lesz az export. A cég 13 országban van jelen, ahonnan rengeteg vevői, vásárlói igény érkezik be, amire különbözőképpen kell a társaságnak reagálnia.

A cégek hitellehetőségeiről Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelem- és agrárfinanszírozásért felelős vezetője elmondta: a hitelbírálatnál számít a cég múltja, egy két éve alakult céget például csak speciális projektalapon finanszíroznak. Hozzátette azt is: a vevőkör minősége a vállalat minőségét is jelzi, ezt is figyelembe veszik a hitelbírálatnál. Az uniós támogatásokkal kapcsolatban kiemelte: azoknak egy adott projekt esetében csak a „hab a tortán” szerepet kellene betölteniük. Ezzel kapcsolatban elmondta: 2020 után a jelenlegi uniós támogatási rendszer átalakul, a vissza nem térítendő modell várhatóan meg is szűnik.

Alig történt változás a regionális szerkezetben

Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a magyar export szerkezete továbbra is rendkívül erősen az EU-ra koncentrálódik – mondta előadásában a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Palócz Éva kiemelte: igen alacsony az amerikai részesedés aránya, a magyar exportnak az egész amerikai kontinensre irányuló részaránya nem éri el az 5 százalékot. Összességében a hazai kivitel regionális szerkezetében alig történt elmozdulás az utóbbi években.

Szerinte rendívül fontos a hazai cégek Kárpát-medencei térnyerésének támogatása, hiszen a környező országok Magyarország természetes piacának számítanak. Az export értéke azonban ezekbe az országokba jelenleg még rendkívül alacsony. Szlovákia és Románia részaránya ugyan nőtt az elmúlt tíz évben a kivitelben, azonban még mindig nagyon alacsony a részesedésük. A balkáni országoknak pedig csak 1-2 százalékos részarányuk van.

Szerinte rendívül fontos a hazai cégek Kárpát-medencei térnyerésének támogatása, hiszen a környező országok Magyarország természetes piacának számítanak. Az export értéke azonban ezekbe az országokba jelenleg még rendkívül alacsony. Szlovákia és Románia részaránya ugyan nőtt az elmúlt tíz évben a kivitelben, azonban még mindig nagyon alacsony a részesedésük. A balkáni országoknak pedig csak 1-2 százalékos részarányuk van.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.