Feszülten várták a Fed-döntést

Feszült várakozás volt érezhető a tőzsdéken a Fed tegnap esti döntése előtt, az indexekben nem voltak nagyobb elmozdulások, és a kötvényhozamok jórészt stagnáltak. A dollár kezdetben tovább gyengült, és az euró–dollár-árfolyam 1,1330-ig emelkedett, de délutánra 1,13-ra tért vissza. A befektetők egy része persze már korábban megtette tétjeit, a hét eleje intenzív erősödéssel telt a legtöbb tőzsdén. Ebben jelentős szerepe lehetett, hogy a befektetők augusztus végén már megijedtek, és számos befektetésüktől megváltak. A készpénzállományuk olyan magasra emelkedett, amilyenre 2008 óta nem volt példa – derül ki Bank of America Merrill Lynch legfrissebb felméréséből. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű befektetésre váró pénz áll a partvonalon. Ha a piacok fölfelé indulnak, akkor – a lemaradástól való félelem miatt – ezek a pénzek akár nagyobb és kitartóbb emelkedést is okozhatnak. Másrészt ha lefelé indulnak a tőzsdék, akkor az esést tompíthatja az olcsó vételre várók jelentős tábora.

A tegnapi kereskedésen ugyanakkor csak a kivárás látszott. A világ átfogó részvényindexe, az MSCI All Country World index ugyan háromhetes csúcsra kapaszkodott, de ebben főleg az ázsiai tőzsdék optimizmusa játszott szerepet. Ugyan Kína tegnap ismét esett – a Shanghai Composite 2,1 százalékos mínuszban zárt, amivel visszakerült a 3000 pontos régióba –, a többi ázsiai tőzsdén viszont egy százalék körüli pluszban zárult a kereskedés. Az európai vezető indexek közül a CAC-40 és a DAX is 0,2 százalékos pluszban álldogált délután, ami a szereplők tanácstalanságára utal. Jelentősebb pozitív elmozdulást csak Közép-Európában és a török piacon lehetett látni. A magyar részvénypiac viszont kimaradt ebből, a Mol mélyrepülése és a Richter-papírok negatív korrekciója miatt 0,3 százalékkal csökkent a BUX index értéke. A forint ugyan tovább erősödött, és megközelítette a 310-es szintet az euróval szemben, ám ebben sokkal inkább a sikeres kötvényaukció és a közelmúlt pozitív hitelminősítői jelzései játszhattak szerepet, mint a Fed-döntésre való készülődés.

Brókerek arról számoltak be, hogy elég vegyes a kép a nagyobb piaci szereplők között. Van, aki már vásárolgat, egy nagyobb szereplő azonban eladóként jelent meg a magyar részvénypiacon, más, korábban aktív külföldi nagybefektetők pedig egész héten nem csinálnak semmit, inkább kivárnak. Hasonlóan lehetnek ezzel a nagy nemzetközi tőzsdék befektetői is, ahol egyre inkább terjed az a nézet, hogy az egyes vállalatok teljesítményére kell inkább figyelni, nem annyira a jegybanki lépésekre. Persze a kettő nem független egymástól, elég csak a devizaárfolyam-változásokra gondolni, amelyekben ugyancsak jelentős mozgásokat okozhat a Fed döntése. Az európai vállalatok eddig haszonélvezői voltak a dollár erősödésének, amennyiben a Fed lépése további dollárerőt – és ezzel párhuzamosan eurógyengülést – hozna, az segíthetne ismét vonzóvá tenni a kínai lassulás miatt megtorpant európai piacokat. Ugyanakkor az amerikai vállalatoknak és a feltörekvő piacok nagy részének negatív hír lenne a további dollárerősödés vagy a dollárkamatok emelkedése. E tekintetben a tegnapi nap a rövid amerikai hozamok további emelkedését és a hosszú lejáratok enyhe hozamcsökkenését hozta, ami az erősödő kamatemelési várakozásokra utal. A tízéves amerikai hozam 2,29 százalékra csökkent az egy nappal korábbi 2,3 százalékról, de még így is jóval feljebb áll az augusztus végi pánikban megérintett 2 százalékos szintnél.

A piaci kommentárok azt emelik ki, hogy a befektetők nagy kilengésekre számítanak a döntés után az amerikai kereskedésből még hátralévő két órában, illetve ma a világ többi tőzsdéjén. Mind a részvénypiacokon, mind a devizaárfolyamokban a volatilitás és a forgalom felpörgése várható. Több alapkezelő azt emeli ki, hogy nem is annyira az első kamatemelés időzítése a lényeg, hanem valamilyen konkrét menetrendre számítanak a Fedtől, amelyből a kamatemelés lépéseivel kapcsolatos várakozások letisztulhatnak.

Vagyis csaknem hét év telt el azóta, hogy a kamatok nulla százalék körül mozognak, ami a Fed kötvényvásárlási programja mellett a gazdaságélénkítés fő eszköze lett az Egyesült Államokban. A kamatemelés kritériuma a jegybank mandátumából fakadóan a foglalkoztatási helyzet megfelelő javulása, márpedig mára a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra, vagyis a teljes foglalkoztatottságot jelző szint közelébe süllyedt a 2009-es 10 százalék körüli szintről.

Az infláció viszont éppen olyan távol van a Fed 2 százalékos célkitűzésétől, mint 2006-ban: akkor négy százalék körül mozgott, míg most augusztusban 0,2 százalékkal nőttek éves alapon az árak, elsősorban az olajár csökkenése miatt. A növekedésre még sincs panasz: a második negyedéves adatok éves alapon 3,7 százalékos GDP-bővülést mutatnak.

A piacok az adatok fényében hónapok óta arra várnak, hogy a kamatemelésre szeptember 16–17-i ülésén szánja el magát a Janet Yellen vezette testület. Ennek tagjai erre már többször utaltak is, ám az elmúlt hónapoknak az elsősorban Kínából induló piaci zavarai ellentmondtak az optimizmusuknak. Más kérdés, hogy a világ legnagyobb gazdaságának problémái vélhetően a következő időszakban is fennmaradnak, ezért sem valószínű, hogy lesz ideális időpont a Fed számára.

Vagyis csaknem hét év telt el azóta, hogy a kamatok nulla százalék körül mozognak, ami a Fed kötvényvásárlási programja mellett a gazdaságélénkítés fő eszköze lett az Egyesült Államokban. A kamatemelés kritériuma a jegybank mandátumából fakadóan a foglalkoztatási helyzet megfelelő javulása, márpedig mára a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra, vagyis a teljes foglalkoztatottságot jelző szint közelébe süllyedt a 2009-es 10 százalék körüli szintről.

Az infláció viszont éppen olyan távol van a Fed 2 százalékos célkitűzésétől, mint 2006-ban: akkor négy százalék körül mozgott, míg most augusztusban 0,2 százalékkal nőttek éves alapon az árak, elsősorban az olajár csökkenése miatt. A növekedésre még sincs panasz: a második negyedéves adatok éves alapon 3,7 százalékos GDP-bővülést mutatnak.

A piacok az adatok fényében hónapok óta arra várnak, hogy a kamatemelésre szeptember 16–17-i ülésén szánja el magát a Janet Yellen vezette testület. Ennek tagjai erre már többször utaltak is, ám az elmúlt hónapoknak az elsősorban Kínából induló piaci zavarai ellentmondtak az optimizmusuknak. Más kérdés, hogy a világ legnagyobb gazdaságának problémái vélhetően a következő időszakban is fennmaradnak, ezért sem valószínű, hogy lesz ideális időpont a Fed számára.-->