Figyelmeztették az amerikai hajókapitányokat, ne engedjék a fedélzetre az iráni hatóságokat – arra is van ukáz, hogy mit tegyenek, ha mégis megtörténik
Az Egyesült Államok tengerészeti hatósága felszólította az amerikai zászló alatt hajózó teherszállító hajókat, amelyek áthaladnak a Hormuzi-szoros vizein, hogy maradjanak a lehető legmesszebb az iráni felségvizekről. Az amerikai–iráni feszültség azonban egyelőre nem mozgatja felfelé az olajárakat, éppen ellenkezőleg.
A Reuters tudósítása szerint a Brent ára kedden reggel 0,23 százalékkal, hordónként 68,88 dollárra, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) fajtáé pedig 0,31 százalékkal, 64,16 dollárra csökkent, miután hétfőn több mint 1 százalékkal emelkedett első reakcióként az amerikai figyelmeztetésre.
A tengerészeti hatóság közölte az érintett hajók kapitányaival, hogy ne adjanak engedélyt az iráni hatóságok képviselőnek a fedélzetre lépésre, de ha ez mégis megtörténik, akkor „ne álljanak ellen erővel”. A biztonság kedvéért azonban
maradjanak a Hormuzi-szoros ománi oldalán, amennyire ez csak lehetséges
– tudósított a CNBC.
A figyelmeztetést az váltotta ki, hogy az Iráni Forradalmi Gárda erői egy amerikai zászló alatt közlekedő hajó fedélzetére léptek.
Irán aligha meri megkockáztatni a Hormuzi-szoros lezárását
A világ olajfogyasztásának mintegy ötöde, a tengeren szállítottnak majdnem a harmada halad át a Hormuzi-szoroson, ez tavaly mintegy napi 13 millió hordót tett ki a Kpler árupiaci adatszolgáltató cég szerint. Ezen az útvonalon szállítja az energiahordozó jelentős részét Iránon kívül a szintén OPEC-tag
- Szaúd-Arábia,
- Egyesült Arab Emírségek,
- Kuvait
- és Irak is.
Minden fennakadás ezen az útvonalon hatással lenne a globális energiapiacokra. Irán a múltban már többször is azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a szorost, ami az olajárak emelkedéséhez vezetne.
Az Iran International nevű portál olaj- és gázpiaci elemzője szerint azonban ezt a lépést Teherán nem engedheti meg magának, jórészt azért nem, mert sokkal több kárt okozna a szövetséges Kínának, mint a Nyugatnak.
Peking ugyanis az iráni kőolaj legfőbb vásárlója, arra váltotta le a kiesett venezuelait is. Iránnak azonban más lehetőségei is vannak a globális olajellátás akadályozására.
Bizonytalanság az olajpiacon
A tengerészeti hatóság annak ellenére adta ki az amerikai hajóskapitányoknak a figyelmeztetést, hogy a múlt héten Omán közvetítésével megkezdődtek és a tervek szerint tovább folytatódnak majd a tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között.
Volt azonban két incidens is: a forradalmi gárda akciója mellett az amerikai hadsereg célba vett és megsemmisített egy iráni tulajdonú drónt az Arab-tenger vizei felett.
„Bár az ománi tárgyalások óvatosan pozitív hangulatot eredményeztek, a lehetséges eszkaláció, a szankciók szigorítása vagy a Hormuzi-szorosban bekövetkező ellátási zavarok miatti bizonytalanság továbbra is fennáll, ami miatt a kockázati prémium továbbra is mérsékelt szinten marad” – figyelmeztetett ügyfeleknek szóló jegyzetében Tony Sycamore, az IG elemzője.
Az uniós szankciók is befolyásolják az árat
Hatással lehet az olaj világpiaci árára az is, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az újabb, immár 20. szankciós csomagra Oroszország ellen, amelynek részeként
most először célozzák meg harmadik országok kikötőit, amelyek orosz olajat fogadnak.
Az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodás értelmében India kezd leválni az orosz olajról, ágazati források szerint az India Oil Corp. hatmillió hordó olajat vásárolt Nyugat-Afrikából és a Közel-Keletről.
Ajánlott videók
