Történelmi üzemanyaghiány miatt törlik a járatokat a légitársaságok a magyarok egyik kedvenc szigetén – több hónapra is megbénulhat a reptér
Súlyos közlekedési válság bontakozik ki Kuba repterein, miután az ország teljesen kifogyott a repülőgép-üzemanyagból. A hatóságok tájékoztatása szerint a Jet A-1 típusú üzemanyag ellátása február 9-re megszűnt, ami azonnali és jelentős fennakadásokat okozott a nemzetközi légi forgalomban, különösen a fővárosban.
A havannai José Martí Nemzetközi Repülőtér Notam-közleményben értesítette a légitársaságokat arról, hogy 2026. február 10-től várhatóan egy hónapra szünetel a Jet A-1 üzemanyag kiszolgálása. A közlemény március 11-ig érvényes, arra vonatkozóan, hogy mikor állhat helyre az ellátás, a kubai hatóságok nem közöltek konkrét dátumot. A hiány nemcsak Havannát, hanem az ország összes nemzetközi repülőterét érinti.
A kialakult helyzetben
a légitársaságok csak akkor tudják teljesíteni a Kubába tartó járataikat, ha elegendő üzemanyagot hoznak magukkal az oda-vissza útra,
vagy közbenső technikai leszállást iktatnak be egy másik ország repülőterén. Ez azonban jelentősen növeli a költségeket és a menetidőt, ezért több légitársaság inkább a járatok felfüggesztése mellett döntött.
Az Air Canada, a WestJet és az Air Transat határozatlan időre leállította menetrend szerinti kubai járatait, ugyanakkor utasok nélküli menekítőjáratokat indítanak Kubába, hogy hazaszállítsák az ott rekedt turistákat. A becslések szerint több ezer külföldi utas várhat arra, hogy elhagyhassa a szigetországot. Az európai légitársaságok közül az Air France egyes kubai járatainak törléséről és ideiglenes felfüggesztéséről döntött.
A spanyol Iberia és az Air Europa egyelőre nem állította le teljesen a forgalmat, de rugalmas jegykezelési feltételeket vezetett be:
- díjmentes átfoglalást,
- visszatérítést biztosítanak,
- valamint szükség esetén technikai leszállásokkal oldják meg a járatok üzemeltetését.
A válságra reagálva Miguel Díaz-Canel a minisztertanács ülésén hangsúlyozta, hogy a kormány dolgozik a megoldáson, ugyanakkor elismerte, hogy az üzemanyaghiány nemcsak a légi közlekedést érinti. A hatóságok korlátozták a benzin- és gázolaj-értékesítést, csökkentették az állami vállalatok munkaidejét, valamint ideiglenesen több turisztikai létesítményt is bezártak.
A kubai kormány az ellátási problémákért az Egyesült Államok energiaszankcióit és az országra nehezedő gazdasági nyomást teszi felelőssé. A nemzetközi légi közlekedés szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy a következő hetekben sikerül-e alternatív beszerzési forrásokat találni, mert enélkül a turizmus és a külföldi kapcsolatok további visszaesése várható a szigetországban.
Kuba Trump szorongató markába került
A kaotikus helyzet hátterében Kuba régóta mélyülő gazdasági és energiaválsága áll, melyet az elmúlt években a külső támogatások elapadása tovább súlyosbított. A szigetország korábban jelentős mennyiségű olajat kapott Venezuelától, ám Nicolás Maduro hatalmának meggyengülése és az olajexport feletti amerikai ellenőrzés miatt ez a forrás gyakorlatilag megszűnt. A helyzetet tovább rontotta, hogy
Donald Trump január végén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, melyek olajat szállítanak Kubának,
ami több partnerállamot is visszalépésre késztetett. Az amerikai nyomás hatására Mexikó is felfüggesztette az energiahordozók exportját, miközben Claudia Sheinbaum csak humanitárius segítségnyújtást helyezett kilátásba. Mindezek következményeként az üzemanyaghiány mára a légi közlekedést is ellehetetlenítette, tovább mélyítve a kubai gazdaság működési zavarait.
